Mikor és mit érdemes elvetni
A vetés időzítése az egyik leggyakoribb vita a kertbarátok között. Előfordul, hogy a tavaszi meleg napok megtévesztenek, és túl korán vetünk, mert a palánta kinő a palántanevelőben, majd a visszatérő hideg megsemmisíti az eredményt. Sokszor látok olyan példát, amikor valaki a családból mindig április elején vetett valamit, mert ez családi szokás volt; ez lehet sikeres is, de nem mindenkinek azonos az éghajlata vagy a kertje, ezért a hagyomány mellé érdemes figyelni a konkrét körülményekre is.
A magok fajtája sokat számít: a nagyobb magvak általában mélyebbre kerülnek, a finom por alakúak közelebb a felszínhez. Ezt a csomagokra írt javaslatokból lehet kiolvasni, de a gyakorlati tapasztalat is útmutató: ha az előző évben egy zóna jól működött egy adott veteménnyel, az ad némi biztonságot a döntéshez. Az intuíció és a mértéktartó kísérletezés itt mindkettő hasznos lehet.
Fontos lehet ez is: Ezt a 3 féle köretet soha ne edd, ha fogyni szeretnél!
Vetési távolság és mélység: a túlzsúfoltság ára
Gyakran látni, hogy valaki szeretne minél többet megtakarítani a helyből, és túl sűrűn vet. Az eredmény legtöbbször a gyenge, egymást árnyékoló palánták sora, amelyek könnyebben megbetegszenek és gyengébb termést adnak. A vetési távolság nem véletlenül szerepel a magcsomagokon, és bár nem kell minden sorozatszámot számon tartani, az általános szabály: hagyjunk elegendő helyet a növekedéshez.
A mélység kérdése is hasonlóan fontos. Vannak magok, amelyek túl mélyre kerülve nem kapnak elég fényt vagy oxigént a csírázáshoz, másoknak viszont a felszíni vetés a problémás, mert kiszáradnak. A tapasztalt kertészek gyakran egy ujjméretű irányelvet használnak, de a végső döntést inkább a mag mérete és a talaj állapota határozza meg. Egy kis odafigyelés itt sok gondot megelőz.
