A talaj szerkezete legalább ilyen fontos
A kávézacc hatása nem csak a kémhatásban mutatkozik meg. Fizikai értelemben is megváltoztatja a talajt, ami egyes növényeknél kedvezőtlen lehet.
A begóniák például a lazább, jó vízelvezetésű közeget kedvelik. Ha a föld túl tömör lesz, a gyökerek nehezebben jutnak levegőhöz, ami hosszabb távon problémákhoz vezethet. Ez nem mindig azonnal látható, de a növény állapota fokozatosan romolhat.
Ezért sokan inkább óvatosan bánnak ezzel az anyaggal, és nem keverik közvetlenül nagy mennyiségben a virágföldbe.
A kertben sem mindegy, hova kerül
A zöldségek esetében is hasonló a helyzet. Egyes növények jobban tűrik a savasabb közeget, mások viszont kifejezetten a semleges vagy enyhén lúgos talajt részesítik előnyben.
A spárga, a zeller vagy a káposztafélék például általában ilyen környezetben fejlődnek kiegyensúlyozottan. Ha a talaj kémhatása eltolódik, az hatással lehet a termés mennyiségére és minőségére is.
A borsó vagy a kelbimbó esetében is gyakran tapasztalják, hogy a nem megfelelő talajviszonyok visszafogják a növekedést. Ilyenkor nem mindig egyértelmű az ok, pedig sokszor a háttérben ilyen apró változások állnak.
A kertészkedés egyik érdekes része, hogy nincs minden helyzetre egyetlen biztos válasz. A növények viselkedése sok tényezőtől függ, és időbe telik, mire az ember kiismeri, mi működik a saját környezetében. A kávézacc is ilyen eszköz. Jól jöhet, de nem mindenhol és nem mindenkinél ugyanúgy.
Ajánló: Ez a gyönyörű tengerpart hét órányi autóútra van, a magyarok mégsem járnak ide
