A főzési idő inkább irány, mint szabály
Sok helyen elhangzik az a tanács, hogy ahány kiló a sonka, annyi óra a főzési idő. Ez jól hangzik, és kiindulási pontnak valóban használható.
A gyakorlatban azonban több tényező is befolyásolja, mennyi idő alatt készül el. A hús típusa, vastagsága, az előkezelés mind számít. Van, amelyik hamarabb puhul, másik több időt igényel.
Ezért sokan inkább figyelik a hús állagát. Egy villa vagy kés segítségével könnyen ellenőrizhető, mennyire puha. Ez sokszor pontosabb visszajelzés, mint az óra.
A főzőlé íze a sonkán is érződik
A sonka önmagában is karakteres, de a főzőlé sokat hozzá tud adni az ízéhez. Hagyma, fokhagyma, bors, babérlevél vagy akár borókabogyó is gyakran kerül a vízbe.
Nem kötelező elemek, de sokan úgy tapasztalják, hogy ezekkel kicsit összetettebb lesz az íz. Inkább finoman kiegészítik a sonka saját aromáját, nem veszik el tőle a főszerepet.
A főzőlé egyébként sem vész kárba. Sokan levesekhez, főzelékekhez használják fel később, mert gazdag, füstös alapot ad.
A lassú főzés és a pihentetés sokat számít
Talán ez az a pont, ahol a legtöbb különbség születik. A sonkát nem érdemes lobogó vízben főzni. Inkább csak gyöngyözve készüljön, hasonlóan a húsleveshez.
Ez a lassabb folyamat segít abban, hogy a hús egyenletesen puhuljon meg, és ne veszítse el a nedvességét. A végeredmény így szaftosabb marad.
A főzés után sem érdemes sietni. Ha a sonka a saját levében hűl ki, könnyebben szeletelhető, és az ízek is jobban összeérnek. Sokan ezt tartják az egyik legfontosabb lépésnek.
