4. Tűzeső
A heuchera sokszor úgy néz ki tavasszal, mintha félig elpusztult volna, pedig a közepén gyakran már ott készül az új élet. Az új levelek a növény közepéből bújnak elő, ezért a régi lomb segít megóvni ezt az érzékeny részt a kora tavaszi időjárás-ingadozásoktól. A legjobb, ha megvárod az új levelek megjelenését, és csak utána vágod le óvatosan a sérült külső lombot.
5. Télálló páfrányok
A tavalyi páfránylevelek fontos védelmet nyújtanak az előbújó, összecsavarodott új hajtásoknak, az úgynevezett „pásztorbotoknak”. Ha túl korán vágod le a régi leveleket, könnyen megsértheted ezeket a zsenge új hajtásokat. Ezért érdemes kivárni, amíg az új levelek jól láthatóan kibontakozni kezdenek, és csak akkor levágni a régieket a tövüknél.
6. Levendula
A tél után a levendula fás részei gyakran különösen ridegek és sérülékenyek. Ennél a növénynél nem az a szabály, hogy tavasszal tilos metszeni hanem az, hogy nem mindegy, mikor és hogyan. A levendulát sosem szabad mélyen, a kopasz fás részekig visszavágni, főleg egy kemény tél után nem. A legjobb, ha megvárod, amíg megjelenik az új zöld növekedés, és az idő is tartósabban enyhébbé válik. Ekkor lehet finoman formára igazítani, anélkül hogy a régi fás részekbe vágnánk.
A növények, amelyek egyszerűen későn kelnek
Vannak évelők, amelyek annyira sokáig maradnak nyugalomban, hogy az ember könnyen azt hiheti, nem élték túl a telet. Pedig igen, csak későn indulnak. Ha túl korán bolygatjuk vagy visszavágjuk őket, azzal még azelőtt károsíthatjuk a tövüket, hogy egyáltalán esélyük lenne elindulni.
7. Selyemkóró
A selyemkóró legendásan későn bújik elő. Ha a régi szárakat túl korán tövig levágod, eltűnik az egyetlen jel, ami mutatja, hol van a növény. Így könnyen előfordulhat, hogy véletlenül rálépsz, kiásod, vagy megsérted azt a helyet, amely később a lepkék és más beporzók számára fontos élőhely lesz. Érdemes megvárni, amíg késő tavasszal megjelennek az új hajtások, és csak akkor visszavágni a régi szárakat.
8. Télálló hibiszkusz
A hibiszkusz szárai hónapokig úgy nézhetnek ki, mint élettelen, szürke botok. Könnyű azt hinni, hogy a növény kifagyott, pedig általában csak kivár. Ezek a régi szárak fontos jelzők: megmutatják, hol bújnak majd elő az új hajtások, így nem tapossuk vagy sértjük meg őket. A visszavágással addig érdemes várni, amíg az idő tényleg tartósan melegebbé válik, és az új hajtások meg nem jelennek a tövénél.
