Életének 65. évében, hosszan tartó, súlyos betegségben elhunyt Szalay Péter, aki 2011-től 2023-ig volt az Alkotmánybíróság tagja – tudatta az Alkotmánybíróság csütörtökön a honlapján.
Mint írták, Szalay Péter az egyetemi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1984-ben végezte summa cum laude minősítéssel. Jogi szakvizsgát 1989. március 9-én tett. 1984-1987. között az ELTE ÁJK Államjogi (ma Alkotmányjogi) Tanszékén oktatott, az MTA-TMB tudományos ösztöndíjas gyakornoka volt. 1987-1988-ban az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályán előadó, 1988-1990-ben Pozsgay Imre államminiszter titkárságán kormánytanácsos, majd kormányfőtanácsos volt.
1990-1992-ben a Miniszterelnöki Hivatalban, a Miniszterelnöki Kabinetben a parlamenti ügyekért felelős kormányfőtanácsosként, 1993-1998-ig a Pénzintézeti Központ (később Pénzintézeti Központ Rt., Pénzintézeti Központ Bank Rt.) jogi igazgatójaként dolgozott. 1998-tól a Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda tagja, ügyvéd.
Szalay Pétert az Alkotmánybíróság saját halottjának tekinti. Temetésről később intézkednek.
Szalay Péter életpályája
1978-ban érettségizett a budapesti Fürst Sándor Gimnáziumban (később: Balassi Bálint Gimnázium). Sorkatonai szolgálatának teljesítése után kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1984-ben szerzett jogi doktorátust. Diplomájának megszerzését követően a kar alkotmányjogi tanszékén volt ösztöndíjas gyakornok, majd 1987-től az Igazságügyi Minisztérium törvény-előkészítő főosztályán kezdett el dolgozni előadóként.
1988-ban átkerült Pozsgay Imre államminiszter titkárságára, ahol először kormánytanácsos, majd kormányfőtanácsos lett. Közben 1989-ben jogi szakvizsgát tett. A rendszerváltást követően a Miniszterelnöki Hivatalban a miniszterelnöki kabinetnél volt kormányfőtanácsos. 1993-ban a Pénzintézeti Központ jogi igazgatójává nevezték ki, tisztségét a jogutód cégeknél is megtartotta. 1998-tól a Jutasi és Társai ügyvédi iroda tagjaként dolgozott. 1984-től tanított alkotmányjogot különböző intézményekben (ELTE, Századvég Politikai Iskola).
Közéleti pályafutása
A Pénzintézeti Központnál részt vett a részvénytársasággá alakításban, valamint a cég bankká formálásában. 1998 és 2002 között a Szerencsejáték Rt.felügyelőbizottságának tagja, valamint ugyanebben az időszakban a Sportlétesítmények Rt. felügyelő bizottságának elnöke volt.
2010 júniusában (Fellegi Tamás akkori nemzeti fejlesztési miniszter döntése alapján) a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felügyelőbizottsága elnökévé nevezték ki. 2011-ben az Országgyűlés tizenkét évre az Alkotmánybíróság tagjává választotta szeptember 1-jei hatállyal. Emiatt fb-elnöki tisztségéről lemondott és felfüggesztette ügyvédi tevékenységét. Megbízatása 2023-ban járt le.
Mi az az alkotmánybíróság?
Az Alkotmánybíróság Magyarország jogalkotói hatalmat korlátozó, bírói jellegű szervezete.
Az alkotmánybíróságoknak általában az a feladatuk, hogy a többség jogait az egyénnel szemben korlátozó, jogállami jellegű alkotmány vívmányait megóvják a többségi jogalkotó esetleges önkényével szemben. A magyarországi Alkotmánybíróság a rendszerváltás alkotmányos reformjaként más országok, elsősorban Németország, alkotmánybíróságai mintájára jött létre. A rendszerváltástól 2012. január 1-jéig hivatalos székhelye Esztergom volt. Itt iktatták be Bihari Mihályt a magyar történelmi alkotmányt jelképező Aranybulla előtt. Első, nagy hatású elnöke Sólyom László, aki később a köztársaság elnöke lett.
Forrás: WikiPedia
