Az ügyfelek egyre inkább felismerik és ki is használják az egészségpénztárak előnyeit és értékeit – derül ki az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár és Egészségpénztár legfrissebb kutatásából.
Ezek a fő előnyei a megtakarításnak
A felmérésre válaszoló személyek elsősorban a biztonságérzet növekedését és az adókedvezmények igénybevételének lehetőségét említették mint a nyugdíj– és egészségpénztári megtakarítások fő előnyeit. Ezenkívül kiemelték, hogy az egészségpénztári megtakarítások rendkívül fontosak számukra, nem csak az egészségügyi kiadások hatékonyabb kezelése, hanem az egészség megőrzése és a preventív egészségügyi intézkedések finanszírozása szempontjából is.
A válaszadók ezt találták célszerűnek
A nyugdíjcélú megtakarítások előnyeit illetően a válaszadók 70,4 százaléka hangsúlyozta a biztonságérzet fontosságát, míg 42,4 százalékuk az adóoptimalizálást jelölte meg. Az egészségcélú megtakarítások előnyeivel kapcsolatban a válaszadók többsége kiemelte
- a költségmegtakarítást (54,5 százalék),
- és az egészségügyi biztonságérzetet (62,9 százalék).
Horváth Zsófia, az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár és Egészségpénztár értékesítési és marketingvezetője a közleményben kiemelte a következőket: az egészségpénztári megtakarítással a tagság minden egyéni és egyes munkáltatói befizetések után visszaigényelhető adókedvezménnyel évente akár 150 ezer forinttal is csökkentheti egészségügyi kiadásait, vagy akár az egészségbiztosításra fordított költségeit is. A nyugdíjpénztárral takarékoskodók számára szintén vonzó lehet a 20 százalékos adóvisszatérítés.
A közlemény ismerteti, hogy az MBH Gondoskodás Egészségpénztár tagjai az idei év első két hónapjában majdnem 25 százalék többletbefizetéssel növelték megtakarításaikat az előző év azonos időszakához mérten.
A kutatás továbbá rávilágít arra a tényre, hogy azok, akik rendelkeznek megtakarítási számlával, minden hónapban különböző összegeket különítenek el nyugdíjcélból: a válaszadók közel fele általában havi 8 és 30 ezer forint közötti summát tesz félre nyugdíjmegtakarítás céljából. Ezzel szemben a megkérdezettek körülbelül egyharmada úgy gondolja, hogy e célra sokkal többet, havi több mint 50 ezer forintot kellene fordítaniuk, hogy kellőképpen felkészüljenek az időskori anyagi biztonságra.
Havi 11 ezer forintnál már 100 ezer forinttal lehet több a nyugdíj
A közlemény egyik illusztrációjaként említik, hogy egy 25 éves férfi esetében, aki havonta mindössze 11 ezer forintot fizet be a pénztári számlájára, időskorára akár 100 ezer forinttal magasabb nyugdíjösszegre tehet szert, mint amennyire pusztán az állami nyugdíjrendszer alapján számíthatna.
Egy ugyanilyen korú nőnek kicsit nehezebb a dolga, mivel a statisztikák alapján várhatóan hosszabb ideig élvezheti majd a nyugdíjas éveit, így hosszabb időre elegendő megtakarítást kell felhalmoznia, így körülbelül havi 6 ezer forinttal többet kell rászánnia az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre. A kutatás szerint
- az egészségcélú megtakarításra a válaszadók 42,9 százaléka általában 6 és 15 ezer forint közötti összeget szán havonta,
- illetve 15 ezer forintnál is nagyobb összeget tesz félre egészségcélú kiadásokra a kitöltők 39 százaléka.
Horváth Zsófia szerint az egészségpénztári számlára feltöltött megtakarítást 180 nap elteltével előrelátó önsegélyezés formájában fordíthatják akár lakáshitel-törlesztésre, álláskeresési és gyermeknevelési támogatásokra, vagy gyermek születésekor akár 1 millió forint értékű egyösszegű támogatásra.
Ez az egyenleg óvodástól középiskolás korig bezárólag beiskolázási költségekre, felsőoktatásban tanuló gyermekek után pedig albérleti és kollégiumi díj költségeire is használható.
A felmérés eredményéből kiderült, hogy a válaszadók bő háromnegyede (76,2 százalék) számára fontos az online ügyintézés lehetősége – összegezte az MTI.
Így alakulnak az átlagnyugdíjak az EU-ban
Az átlagnyugdíj mértéke Európában országonként jelentősen eltérhet, tükrözve a gazdasági fejlettséget, a nyugdíjrendszer típusát és a demográfiai helyzetet.
Európai átlag:
Az Eurostat adatai alapján 2023-ban az Európai Unióban az átlagnyugdíj havi 1570 euró volt (kb. 624 000 forint). Azonban ez az átlag jelentősen elfedheti az országok közötti különbségeket.
Legmagasabb nyugdíjak:
A legmagasabb átlagnyugdíjakat Luxemburgban (3435 euró), Máltán (2314 euró) és Franciaországban (2287 euró) találjuk. Ezekben az országokban a GDP jelentős részét fordítják nyugdíjakra, és a nyugdíjrendszer is fejlettebb.
Magyarország:
Magyarországon az átlagnyugdíj 2023 novemberében 163 300 forint volt, ami jóval az EU-átlag alatt van. A magyar nyugdíjrendszer finanszírozása kihívásokkal szembesül, és a nyugdíjak reálértéke az elmúlt években csökkent.
Egyéb európai országok:
Néhány más európai ország átlagnyugdíja:
- Németország: 1463 euró
- Ausztria: 1445 euró
- Olaszország: 1348 euró
- Spanyolország: 1063 euró
- Lengyelország: 573 euró
Fontos megjegyzések:
- Az átlagnyugdíj nem tükrözi a nyugdíjak egyenlőtlenségét egy adott országban.
- A nyugdíjak vásárlóereje országonként eltérő lehet.
- A nyugdíjrendszerek folyamatosan változnak, így az átlagnyugdíj mértéke is változhat az idő múlásával.
FORRÁS: MTI
