A kiskertekben leginkább a zöldségek a főszereplők. Az egyéves növények közül a hidegtűrőket már kora tavasszal vethetjük, míg a melegigényes típusokat inkább palántaként ültetjük ki májusban, amikor már nem fenyegeti őket a fagyás. Bár ezeket akár közvetlenül a szabadföldbe is vethetnénk, a késői vetési idő miatt csak később kezdenének teremni, és kevesebb termést hoznának, hiszen az első őszi fagyok gyorsan lezárnák a szezonjukat. Éppen ezért érdemes a melegkedvelő növényeket palántaként kiültetni, mivel így már kifejlett növény kerül a kertbe. Ezzel egyrészt előrébb hozzuk a termés kezdetét, másrészt meghosszabbítjuk a termőidőszakot is, így több termést takaríthatunk be, mielőtt beköszönt a hideg.
Ajánló:
Ez a magyaros babgulyás megállítja az időt – annyira finom
Vetésmódok
Szórt vetés
A legegyszerűbb vetési módszerek közé sorolható a szórt vetés. Ezt azonban zöldségek esetében ritkán alkalmazzuk. Ennél a technikánál nem készítünk vetőárkot, hanem egyenletesen elhintjük a magokat a talaj felszínére, majd vagy földdel takarjuk be őket, vagy egyszerűen gereblyével a talajba dolgozzuk. A legfontosabb az, hogy a magok egyenletesen oszoljanak el, és megfelelő távolságban legyenek egymástól, hogy a kikelő növényeknek elegendő helyük maradjon a fejlődéshez. Ezt a módszert leginkább gyeptelepítésnél, fűmag vetésére használjuk, de így vethető például a metélőhagyma, a zsázsa, valamint egyes fűszer- és gyógynövények, különösen az apró magvúak.
A cikk folytatásáért, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
