A fagyasztás nem kiskapu, hanem segítség
Ez a lángos eleve nagy adag. Egy kiló lisztből tizenkét nagy darab lesz, ami nem egy estére szól. A megkelt tésztát adagokra osztom, és amit nem sütök ki azonnal, az megy a fagyóba. Ez nem trükk, inkább egy bevált háztartási megoldás.
Amikor előkerül, nem kell teljesen kiolvasztani. Elég, ha kicsit meglangyosodik, lefedve a sütőben vagy a konyhapulton. Így nem lesz hideg a közepe, de nem indul el újra túl gyorsan a kelés sem.
Ez a módszer akkor jön jól igazán, amikor hirtelen döntünk. Nem kell újrakezdeni mindent, csak folytatni ott, ahol korábban abbahagytuk.
Forró olaj, olajos kéz
A sütésnél nincs sok filozófia. Az olaj legyen forró, de ne füstöljön. A tésztát olajos kézzel húzom formára, így nem ragad, és nem sérül a felülete. Nem kell tökéletes kör, a házi lángos sosem egyforma, és ettől jó.
Amennyi kell, annyit sütök. A többi marad későbbre. Oldalanként pár perc elég, amikor már színe van, és könnyűnek tűnik a kezemben, kiveszem. Papíron lecsepegtetem, de nem szárítom ki.
Ez az a pont, amikor már nehéz kivárni.
Feltét kérdése vagy hangulaté
Van, amikor fokhagyma, tejföl és sajt kerül rá, máskor csak simán, magában eszem. Attól függ, milyen nap van. Ez a tészta elbírja mindkettőt. Nem omlik szét, nem ázik el azonnal, és hidegen sem válik rágóssá.
A lángos nálam nem nosztalgia, inkább egy biztos pont. Egy étel, ami nem kérdez, csak ad. És amikor az ember este rájön, hogy most erre van szüksége, jó érzés tudni, hogy ott van a fagyóban, készen arra, hogy pár perc alatt az asztalra kerüljön.
Ajánló: Nagyi titka télen is bevált: ettől nem fog repedezni a kezed, bármilyen hideg is jön
