Hordós savanyúság, amihez csak türelem kell és egy jó nagy edény
A hordós savanyúság nálam nem szezonális hóbort, hanem egy hagyomány. Amikor előkerül a nagy edény, már tudom, hogy hetekig része lesz a konyhának. Reggel keverés, este keverés, közben pedig mindig akad egy újabb adag zöldség, ami belekerül.
Ez nem az a savanyúság, ami holnapra kész. Inkább egy folyamat része, amit sokan évek óta ugyanígy csinálnak. Nem variálnak rajta, mert működik. A lényeg itt nem a gyorsaság, hanem az állandóság.
Hozzávalók
• 5 liter víz
• 80 dkg cukor
• 30 dkg jódmentes só
• 0,5 liter 20 százalékos ecet
• 2 dkg borkén
• 1 csomag nátrium benzoát
• 3–4 babérlevél
• 2 csomag mustármag
• 2 csomag egész fekete bors
• tetszőleges friss zöldségek hibátlan állapotban
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
A lé ott kezdődik, ahol minden eldől
A vizet egy nagy edényben melegíteni kezdjük, majd hozzáadjuk a cukrot és a sót. Nem kell forralni, elég, ha annyira felmelegszik, hogy minden szépen feloldódjon benne. Keverni kell, türelmesen, amíg a lé teljesen tiszta nem lesz.
Ezután lehúzzuk a tűzről, és hagyjuk teljesen kihűlni. Ez fontos lépés, nem érdemes siettetni. Amikor már hideg, akkor kerül bele az ecet, a borkén, a nátrium benzoát és a fűszerek. Itt már nem főzünk, csak alaposan elkeverjük, hogy minden egyenletesen eloszoljon.
A zöldségek nem kerülhetnek bele félvállról
A hordós savanyúságnál az egyik legfontosabb szabály az alapanyag. Csak hibátlan, egészséges zöldség kerülhet bele. Amit nem ennél meg nyersen, az ide se való. Többszöri alapos mosás után lehet csak a lébe tenni őket.
Ez nem egyszeri művelet. A hordó vagy nagy edény hetekig nyitva marad, és folyamatosan lehet bele újabb adag zöldségeket tenni. Paprika, uborka, karfiol, káposzta, amit éppen ad a szezon. Mindegyik hozzátesz valamit a végső ízhez.
A keverés nem opcionális
Amíg a savanyúság nem érik be teljesen, naponta kétszer át kell keverni. Ez nem pepecselés, hanem része a folyamatnak. Így ér össze minden réteg, így marad egyenletes a lé, és így lesz az egészből az, aminek lennie kell.
Az utolsó adag zöldség bekerülése után még két három hét kell, mire igazán összeérik. Ekkor már nem kell sietni. Innentől kezdve folyamatosan lehet szedni belőle, mindig azt, ami éppen jól esik.
Egy hordó, ami együtt él a konyhával
A hordós savanyúság nem egy recept a sok közül, hanem egy rendszer. Egy edény, ami hetekig ott van, amit figyelni kell, amihez hozzá kell nyúlni. Nem látványos, nem trendi, de megbízható.
Talán ezért csinálják sokan évek óta ugyanígy. Mert ha egyszer beválik, nem nagyon van ok változtatni rajta. És amikor először kiveszel belőle egy adag zöldséget, pontosan érzed, hogy megérte kivárni.
Ajánló: Nagymamáméknál rengeteg termett ebből a növényből, és még csak a cukorbetegségről sem hallottak
