Site icon ÉrdekesMagazin.hu

Egy korábbi közgazdász 15 éve él pénz és technológia nélkül. Mindössze néhány hónap kellett neki, hogy megváltoztassa az életét

El tudnád képzelni az életed pénz és technológia nélkül? Egy volt közgazdász pontosan ezt tette – és már 15 éve így él. Meglepő módon mindössze néhány hónap kellett neki, hogy teljesen átalakítsa a gondolkodását és a mindennapjait. Hogyan működik ez a gyakorlatban, és mit tanulhatunk tőle? A története garantáltan elgondolkodtat!

Mark Boyle egykori brit közgazdász teljesen lemondott a pénzről, később pedig minden technológiáról is. A kényelmes életet tudatosan cserélte fel radikális egyszerűségre, és 2017 óta az ír vidéken él áram, internet és vezetékes víz nélkül.

Minden 2008-ban kezdődött Nagy-Britanniában. Mark Boyle képzett szakember volt, ígéretes karrierrel a közgazdaságtan területén. A pénzügyi rendszer mély megértése azonban paradox módon arra a felismerésre vezette, hogy a pénz valójában akadályt jelent az ember és a természet között.

Ezért elhatározta, hogy egyéves kísérletbe kezd, amelynek célja az volt, hogy kipróbálja, képes-e túlélni a modern világban egyetlen fillér nélkül. A kísérlet végül jóval tovább tartott egy évnél. Mark rájött, hogy a folyamatos pénzkereset kényszere nélküli élet váratlan szabadságot és mélyebb értelmet ad a mindennapoknak.

Állapotát úgy írja le, mint felszabadulást abból az illúzióból, hogy az általunk birtokolt dolgok határozzák meg az értékünket. Ma már világszerte a bátorság szimbólumaként emlegetik, amiért képes volt hátat fordítani a fogyasztói társadalom kitaposott útjainak, és a boldogságot a lehető legegyszerűbb életben keresni.

Egyetlen filozófiai beszélgetés után dobta el a karrierjét

Mielőtt Mark Boyle ismertté vált volna radikális életmódja miatt, olyan életet élt, amelyet sokan a siker mintájának tartanának. Kereskedelmet és közgazdaságtant tanult, majd röviddel az egyetem után jól fizető állást kapott egy bristoli, biotermékekkel foglalkozó cégnél. Stabil fizetése volt, társadalmi biztonsága és minden kényelme, amit a városi élet nyújt.

A fordulópont egy baráti beszélgetés során jött el. Az este során ökológiai katasztrófákról, a fejlődő országok kizsákmányolásáról és a környezet pusztításáról beszélgettek. Mark ekkor döbbent rá, hogy a pénz egyfajta láthatatlan fal, amely elválaszt minket fogyasztói döntéseink valódi következményeitől.

Amikor valamit megveszünk a szupermarketben, nem látjuk az állatok szenvedését vagy a több ezer kilométerre tönkretett termőföldeket. Egyszerűen fizetünk, majd továbblépünk. Ez a felismerés azonnali cselekvésre ösztönözte. Arra jutott, hogy ha valóban változtatni akar a világon, először a saját bankszámlájával kell kezdenie. Nem sokkal később eladta a vagyonát, és új módot kezdett keresni arra, hogyan fedezheti az alapvető szükségleteit.

Kemény lecke a túlélésről

A pénz nélküli élet első hónapjai rendkívül kimerítőek voltak, és tele voltak bizonytalansággal. Mark egy interjúban a The Guardian brit lapnak elmondta, hogy az elején sokáig csak tapogatózott. Kevesen tudják elképzelni azt a sokkot, amit a teljes anyagi biztonság elvesztése jelent.

Alapvető szükségleteit kizárólag saját fizikai munkájával, a természet erőforrásaival és a szomszédok kölcsönös segítségével biztosította.

Lakhatását egy régi lakókocsival oldotta meg, amelyet egy farm területén parkolt le. Cserébe naponta több órát dolgozott keményen a gazdaságban. Itt értette meg igazán a munka valódi értékét. Az étrendje arra korlátozódott, amit saját maga termesztett meg, vagy amit a környező természetben talált.

A higiénia és a mindennapi apróságok komoly kihívássá váltak. Sampon helyett orvosi szappanfűből készített főzetet használt, fogkrém helyett pedig zúzott tintahalcsont és édesköménymag keverékét. A jeges folyóban való fürdés még télen is emlékeztette arra, mennyire elkényelmesedett a modern társadalom.

Nagyjából három hónap után azonban váratlan megkönnyebbülést érzett. Kialakult a saját ritmusa, és a teste valamint az elméje is alkalmazkodott az új élethez. Rájött, hogy a legnagyobb akadály nem az erőforrások hiánya volt, hanem a saját félelmei és régi szokásai.

Élet áram és internet nélkül

2017-ben Mark úgy döntött, hogy még tovább viszi a kísérletét. Rájött, hogy bár pénz nélkül él, bizonyos mértékig még mindig függ az ipari civilizációtól és annak technológiáitól. Ezért teljes leválás mellett döntött.

Elhagyta Nagy-Britanniát, és Írországban telepedett le egy kis gazdaságban. Ott olyan életet kezdett élni, amely szinte semmiben sem különbözik attól, ahogyan az emberek az ipari forradalom előtt éltek. Otthonában nincsenek modern kényelmi eszközök. Nincs elektromos áram, vezetékes víz, televízió vagy mobiltelefon.

A meleget kizárólag fatüzelésű kályha biztosítja, a fát pedig neki kell az erdőben összegyűjtenie és felaprítania. A vizet egy kútból vagy közeli forrásból hozza, világítani pedig csak gyertyával vagy olajlámpával tud. Ez a teljes egyszerűséghez való visszatérés sokkal mélyebb kapcsolatot adott számára a földdel, amelyen él és amelyből táplálkozik.

Mark szerint ez az életmód valójában sokkal összetettebb, mint a korábbi. Régen elég volt megnyomni egy gombot vagy megnyitni egy csapot, és minden magától működött. Most minden lépést előre meg kell terveznie. Tudnia kell, mennyi tűzifára lesz szüksége télen, hogyan tárolja a termést hűtőszekrény nélkül, vagy miként javítsa meg az eszközeit, ha nem tud újat vásárolni.

Mindez azonban mély elégedettséggel tölti el, mert saját maga képes gondoskodni a szükségleteiről.

Az internet és a digitális zaj teljes hiánya visszaadta számára a koncentráció képességét. Idejét most levelek írásával, gyertyafény melletti olvasással és a táj változásainak megfigyelésével tölti. Úgy véli, az emberi elmének nincs szüksége folyamatos információáradatra ahhoz, hogy boldog legyen. A csendben és a nyugalomban pedig olyan gondolatok születnek meg, amelyek a modern világ zajában talán soha nem jöhetnének létre.

Forrás

Exit mobile version