Elsőre hihetetlennek tűnik, de van egy európai ország, ahol akár 40 000 forintért is lehet házat venni. Az ajánlat már sok külföldi érdeklődőt vonzott, köztük szlovákokat és magyarokat is, akik éltek a lehetőséggel. De vajon mi a feltétele ezeknek az olcsó ingatlanoknak, és tényleg ilyen egyszerű saját házhoz jutni? Megmutatjuk, hol találhatók ezek a házak, és mire kell figyelni, mielőtt valaki belevág.
A legtöbb ingatlanpiacon egyre gyakoribb a lakáshiány, valamint emellett a drága jelzáloghitelek és az emelkedő bérleti díjak problémája is igen meghatározó. A világ némely részén viszont más a helyzet, ugyanis vannak olyan helyek, ahol a házak üresen állnak, és egy jelképes összegért már hozzájuthat bárki.
Olyan fejlett országokban is előfordul, ahol erre senki sem számítana
Nem fejlődő országokról van szó. Szinte „fillérekért” lehet ingatlant vásárolni például Európa egyes részein például Olaszországban, Görögországban vagy Spanyolországban, de még a világ egyik legfejlettebb országában, Japánban is. Egy teljes ház ára néha csak néhány ezer euró, sőt előfordul, hogy mindössze 100 dollár. Az ilyen ajánlatok nemcsak saját lakhatásra csábítóak, hanem vállalkozási lehetőséget is kínálhatnak.
Az elnéptelenedő falvak miatt rengeteg ház marad üresen
Japánban a demográfiai változások következtében jelent meg az úgynevezett „akiya” jelenség. Ez azokra az elhagyott ingatlanokra utal, amelyeket sokszor nagyon olcsón, sőt néha akár ingyen is kínálnak, általában azzal a feltétellel, hogy az új tulajdonos felújítja őket, vagy bizonyos ideig a településen él. A fiatalok ugyanis tömegesen költöznek a nagyvárosokba, így számos vidéki település fokozatosan elnéptelenedik, miközben az ott maradó lakosság gyorsan öregszik.
Amikor a tulajdonosok meghalnak, a gyermekeik gyakran örökölnek egy olyan házat, amelyre nincs szükségük, ezért egyszerűen üresen hagyják. A korábbi becslések szerint több ezer kisebb város és falu akár teljesen el is tűnhet a jövőben. Egy 2023-as felmérés szerint Japánban körülbelül 9 millió üres ház van, vagyis nagyjából minden hetedik ingatlan lakatlan. Eközben a nagyvárosok, például Tokió vagy Oszaka, egyre zsúfoltabbá válnak.
A régi házak iránt kisebb az érdeklődés
Japánt gyakran a világ egyik legdrágább országaként emlegetik, és a turisták által kedvelt helyeken egy lakás ára akár több tízezer euró is lehet. A vidéki területeken azonban egészen más a helyzet: ott időnként elképesztően alacsony áron jelennek meg ingatlanhirdetések. Ennek egyik oka az is, hogy a nagyvárosokon kívül sok japán inkább új házat épít, mintsem régi ingatlant vásárol. A 20. században ráadásul két jelentős népességnövekedési hullám is volt az országban, ami hatalmas mennyiségű lakóház építéséhez vezetett. Ezek közül ma sok már nem talál lakót.
Egy szlovák pár is belevágott
A kedvező ajánlatokra egy szlovák fiatal pár is felfigyelt. Laura és Adam 2024-ben work and holiday vízummal érkeztek Japánba, miközben korábban hosszabb ideig Kanadában éltek. Az eredeti terv az volt, hogy az utazás és a munka után visszatérnek Kanadába. Japánban azonban szembejöttek velük az elhagyott házakról szóló hirdetések, amelyek annyira felkeltették az érdeklődésüket, hogy végül meg is vettek egyet – az elsőt, amelyet megnéztek. Az ingatlan ára 50 ezer euró volt, bár elmondásuk szerint láttak ajánlatokat 2000 euróért, sőt akár 100 dollárért is.
A párt nem riasztotta el sem a bürokrácia, sem a kulturális különbségek. Ma már egy hagyományos japán ház tulajdonosai egy kis faluban, Nagano közelében, a japán Alpok lábánál. Az ingatlant vendégek számára is megnyitották. A turistákat főként a téli szezon vonzza ide, mivel Japán sokak számára meglepő módon, kiváló síelési lehetőségeket kínál. Laura szerint a környékükön akár 10 méter hó is hullhat egy szezonban, és az árak gyakran kedvezőbbek, mint az európai Alpokban.
Az olcsó vételár nem jelenti azt, hogy minden olcsó lesz
Bár Japánban sok helyen jóval olcsóbban lehet ingatlanhoz jutni, mint Európában, ez nem jelenti azt, hogy minden egyszerű. Az ilyen házak gyakran komoly felújítást igényelnek, ami végül akár többszörösébe is kerülhet a vételárnak. Problémát jelenthet az is, hogy nehéz beszerezni az Európában megszokott építőanyagokat, vagy éppen hiány van szakemberekből.
Ha pedig valaki hosszabb távon vállalkozást szeretne indítani Japánban, további akadályokkal is szembesülhet. Tavaly például jelentősen szigorították az üzleti vízum feltételeit: a szükséges tőke 5 millió jenről 30 millió jenre emelkedett, ami jelenlegi árfolyamon közel 4 millió cseh koronának felel meg. Emellett részletes üzleti tervet kell benyújtani, irodát kell fenntartani, és gyakran helyi alkalmazottat is fel kell venni. Az olcsó japán házak tehát csábító lehetőséget jelentenek de aki belevág, annak számolnia kell azzal, hogy a valódi költségek és kihívások csak ezután következnek.