A titok, amit a legtöbb kertész elhallgatott: Júliusban ezeket az új zöldségeket ültetheted
Létezik pár olyan gyökérzöldség amely megfelelő öntözéssel nyáron is vethető. Ezek jó megoldást nyújthatnak arra, hogy a már lekerült zöldborsónak vagy zöldbabnak a helyére elvessük. Vannak köztük olyanok amelyek őszre már felszedhetők lesznek.
Ajánló: A nagymamám azt mondta, tegyek sót az olajba, egész életemben hálás leszek neki ezért a trükkért
Gyökereikért tartott zöldségek
A zöldségek tárháza igazán széles de most azokról fog szó esni amelyeket a gyökereikért termesztünk leginkább. Ezeknél a zöldségeknél a végeredmény láthatatlan egy ideig, hiszen a föld alatt fejlődnek, amit aztán betakarításkor látunk meg. A gyökérzöldségek olyan növényi gyökerek, amelyek zöldségként fogyaszthatóak. Érdekességük, hogy mivel a föld alatt fejlődnek, így nem látjuk őket, csak akkor amikor kihúzzuk a földből mert felhasználjuk. És ekkor érhet bennünket olyan meglepetés is , hogy túl kicsik vagy túl elágazóak, lettek és esetleg emiatt étkezésre sem nagyon használhatóak fel. Azoknál a zöldségeknél, amelyek fogyasztandó része a föld felett fejlődik, bele tudunk avatkozni ha úgy látjuk, hogy valami nincs rendben. A gyökérzöldségeknél viszont nem látjuk azt, ha valami nincs rendben. Ez viszont csalódást okozhat amikor betakarításkor ezzel szembesülünk.
Nos annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, néhány fontos dolgot érdemes betartanunk. A gyökérzöldségek vékonyak lesznek, ha túl sűrűn vannak egymás mellett, hiszen nincs helyük vastagodni, és a tápanyagokat is korlátozottan tudják felvenni a helyszűke miatt. Ezt elkerülendően inkább vessünk ritkábban őket, vagy használjunk vetőszalagot, ezen már megfelelő távolságban vannak felragasztva a magok. Másik megoldás a drazsírozott vetőmag, ekkor egy kis drazsé van a mag körül, így könnyebb megfogni, és a megfelelő távolságra elvetni. Vagy van még a hagyományos vetés, ami után egyelni kell, azaz ki kell ritkítani megfelelően a már kikelt magoncokat.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
Fontos a laza talaj, mert:
- a gyökérzöldségek akkor lesznek elágazóak, ha nem megfelelő mélységre vetettük őket, és nem eléggé porhanyós a talaj. Ilyenkor a főgyökér elindul lefelé, de ha valami akadályba ütközik, azt vagy kikerüli , vagy körbenövi, így lesz elágazó. Ezt megelőzendő jó mélyen ássuk fel a talajt ott, ahol gyökérzöldséget akarunk vetni.
- másik lehetőség a bakhátas termesztés, melynél egy magasabb bakhátat alakítunk ki. Mire azt összerakjuk, biztosan laza lesz a talaj benne. Ennek másik előnye, hogy a bakhátak között vagyunk kénytelenek öntözni, árasztással, hiszen a tetejéről lecsorogna a víz. Ez ideálisabb, mint a síkvetésnél a felszíni öntözés, hiszen ott fentről ázik át a talaj, és ha ez nem megfelelő mélységig történik, akkor az nem ösztönzi a gyökeret lefelé haladásra.
Bár nem látjuk a gyökeret, hogy az hogyan fejlődik, ám a levélzet állapotából elég jól következtethetünk rá. Ha a levelek a fajnak, fajtának megfelelő színűek és dúsak, azaz jó kondícióban van a növény, akkor valószínűleg ez a gyökerére is igaz. Ám ha valamilyen tápanyaghiány, kórokozó vagy egyéb kártevő miatt a lombozat károsodik, akkor biztosan a gyökér sem lesz olyan minőségű amilyet szeretnénk, hiszen a levelek által megtermelt tápanyagok „hizlalják” a gyökeret.
Nem mind gyökérzöldség, még ha úgy is néz ki
A gyökérzöldségek közé tartoznak valódi gyökerek: a karógyökerek és a gumós gyökerek. Ebből kiindulva tehát valódi karógyökere van például a zellernek, céklának, sárgarépának, petrezselyemnek, reteknek vagy a feketegyökérnek. Szintén gyökérzöldség, de gumós gyökere van például az édesburgonyának.
Nem tartoznak a gyökérzöldségek közé: a gumók, rizómák, és a hagymák. Ellenben ilyen módosult szár eredetű gumója van a csicsókának és a burgonyának, emiatt ezek nem gyökérzöldségek botanikailag, még ha annak is tűnnek. A hagymák főleg nem gyökérzöldségek, még ha a föld alatt nevelkedik is a számunkra hasznos részük, hiszen itt sem a gyökeret esszük, ami a hagyma alján található bojtos gyökérzet, hanem a hagymát.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
Minden kertben termeszthető
A sárgarépa, a petrezselyem, a zeller: egyetlen dologban hasonlítanak egymásra mégpedig abban, hogy a gyökerük megvastagodott, tápanyagot raktároz, répagyökeret fejleszt – ám a rokonságuk ellenére igen eltérőek ezek a fajok egymástól. A sárgarépa gyökere karotinban gazdag, többnyire narancssárga és édes. A petrezselyemé hófehér és fűszeres zamatú, a zelleré gumószerű, foltos, a pasztináké pedig krémszínű, vastag és utóbbi kettő igen erős aromával rendelkezik. A petrezselyem gyökerének nagyon erős az íze, ezért nyersen kevesen fogyasztják. Ugyanakkor a magyar konyha legtöbb levesébe jól illik a főtt petrezselyemgyökér. A petrezselyemnek a levele is kiválóan felhasználható!
A zeller gumója: nyersen és párolva is kedvelt, és levele zöldfűszerként is használható, zsenge szára pedig szintén fogyasztható magában nyersen, vagy mártogató szószokkal.
A pasztinák: elégkevés kertben ültetik, még piacon is csak elvétve találkozhatunk vele. E gyökérzöldséget napjainkban az élelmiszeripar használja: a forró vizet ízletes levessé változtató leveskockák egyik legfontosabb alapanyaga a pasztinák gyökere.
A cékla: egészségre gyakorolt jótékony hatásai régóta ismert húsos gyökerét, levét már nagyon régóta fogyasztják, a görögök Delphoiban céklalével áldoztak, Rómában pedig lázcsillapítóként is alkalmazták ezt a zöldséget. A konyhában nagyon sokféleképp felhasználható, akár önálló ételek is készülhetnek belőle.
Széles fajtaválaszték áll rendelkezésünkre
A gyökérzöldségeknek számos fajtájuk alakult ki és vált ismertté. Sárgarépából és céklából is találunk kisméretű fajtákat, melyek előnye, hogy nagyon rövid idő alatt betakaríthatóak, és emiatt zsengén fogyasztva sokkal ízletesebbek. A gyökérzöldségek jól beilleszthetők bármilyen vetési sorrendbe. A sárgarépa vethető ősszel: szeptember végén vagy októberben. Mivel viszonylag alacsony hőmérsékleten is jól csírázik, így magoncként vészeli át a telet, és tavasszal, sokkal hamarabb fejlődésnek indul, mint társai, melyeket februárban vagy márciusban vetettünk. Az említett kisméretű fajtái, akár másodnövényként is termeszthetőek, mondjuk retek, vagy saláta után, tehát olyan kultúrákat válthat a jobb helykihasználás érdekében, melyek hamar lekerülnek a területről.
A céklát általában leginkább áprilisban vetjük el, így őszre szép nagy, tárolásra alkalmas gyökerek érnek be belőle. De ez is vethető másodnövényként júniusban vagy júliusban, akkor is lesz mit betakarítanunk belőle csak kicsit kisebb mennyiségben az időtényező miatt. A sok fajta kapcsán ne menjünk el a gyökérzöldségek igen gazdag színváltozatai mellett. Ezek is eltérnek egymástól beltartalomban, ám a szín- és formaváltozatoknak főképp a tálaláskor, a látványban van meghatározó szerepük. Érdemes nézelődni a nagyobb választékkal rendelkező vetőmagboltokban, hiszen számos érdekességre bukkanhatunk a gyökérzöldségek újabb, vagy épp régebbi fajtái között.
Ajánló: A nagymamám azt mondta, tegyek sót az olajba, egész életemben hálás leszek neki ezért a trükkért