A profi kertészek titka: ezzel a módszerrel lesz a talajod termékenyebb, mint valaha
A tápanyagokban gazdag talaj legalább annyira különbözik a kimerülttől, mint az egészséges ember a betegtől. A tápanyagokban gazdag biológiai sokféleséggel rendelkező talajban egy labirintushoz hasonló járatrendszer alakul ki. Ezeknek a labirintus rendszereknek a megléte biztosítja a gyökerek növekedését, mozgását, és mélyebbre jutását a talajban. És ezeken keresztül jól tud levegőzni a talaj, illetve a csapadék is ezeken keresztül szivárog el.
A talaj kimerülése
Magyarországon számos helyen találkozhatunk leromlott és kimerült talajjal, például a szántóföldeken de akár a konyhakertekben is gyakori problémákat okoz ez a jelenség. Ezt észrevehetjük, amikor a szántóföldeket művelő gépek után nagy porfelhő keletkezik, ez is a leromlott, kimerült talaj egyik jele. A túlzott és egyoldalú műtrágyahasználat azért sem jó megoldás, mert az ugyan a tápanyagot beviszi a talajba, de a szerkezetét, azaz a tápanyag- és vízmegtartó képességét egyáltalán nem javítja. Valójában pont ezért szükséges természetes eredetű szerves anyagot is pluszban bejuttatni a talajba, hiszen betakarításkor a „zöld hulladék” elhordásával megakadályozzuk, hogy a lebomlást is tartalmazó anyagok lebomlása létre jöjjön. Mondjuk mint egy természetes ökoszisztémában, például az erdőben, vagy a mezőn, ahol a lehulló lomb, és az elszáradó növények részeinek lebomlásával megfelelő módon tudják javítani a talaj szerkezetét és még a tápanyagtartalmát is jelentősen megemelik.
A cikk folytatásáért, a reklám altt kattints a tovább gombra!
A talajról lehordott bio növényrészeket pótolhatjuk komposzttal, érett trágyával, vagy akár zöldtrágya növényekkel, melyeket beleforgatunk a talajba, így azok ott természetes módon lebomlanak.
A leromlott, kimerült talajból teljesen hiányoznak, vagy csak sokkal kevesebb élőlény található bennük, mint kellene, illetve, ha a művelés során a nagy és nehéz gépekkel beomlasztották ezeket a parányi járatokat, értelemszerűen nem tud a csapadék elfolyni, hiszen nincs hova. Ez viszont negatívan hat a talaj víz háztartására, mert ezáltal a csapadék, vagy öntözővíz tócsákba összegyűlik a felszínen, majd elfolyik, vagy elpárolog anélkül, hogy hasznát látta volna a talaj. Szerencsére van megoldás arra, hogy a talaj egészsége helyreállítható és fenntartása is lehetséges. Összeszedtünk néhány megoldást ezekre a problémákra.
A talaj védőrétegének biztosítása
A szél és a víz mint tudjuk a talajfelszínt átformáló két erő. Jelenlétükre sokszor már inkább nem tartanánk igényt. A talajtakaró növényeknek és a mulcsnak az a fontos küldetésük, hogy csillapítsák a szél, a csapadék és az öntözővíz ostromát, eróziós hatását. A talajtakaró megtartja a talaj nedvességtartalmát, ezáltal csökkenti a víz idő előtti kipárolgást. Védi a talajt a szélsőséges hőmérsékleti hatásoktól, ami nemcsak az erózió megakadályozása miatt fontos, hanem azért is, mert kedvezőbb feltételeket teremt minden apró talajban megtalálható élőlénynek.
A növényi eredetű talajtakarás azért nagyon jó megoldás, mert elég hamar lebomlik, így táplálni is tudja eközben a talajt. A talajtakaró növényzet ezenkívül megfelelő élőhelyet is képes biztosítani a hasznos rovarok számára, miközben segít visszaszorítani a nemkívánatos gyomnövényeket is.
A cikk folytatásáért, a reklám altt kattints a tovább gombra!
Ne bolygassuk feleslegesen a talajt
A talajművelés és ezzel egyidejűleg a műtrágyahasználat eléggé megzavarja a természetes táplálékhálózatot hiszen ezekkel a műveletekkel beavatkozunk abba. A talaj megforgatása, és a nagy mennyiségű szerves anyag beledolgozása, igazán nagy felfordulást okoz a mikroorganizmusok életében, és csökkenti a pórushálózatot, aminek következtében aztán akadályokba ütközik a víz leszivárgása. Ha pedig a talaj bolygatása mellett túlzottan sok műtrágya is felhasználására kerül sor az nemhogy segít, hanem inkább árt. A nitrogénfelesleg túltáplálja a baktériumokat, amely kedvezőtlenül befolyásolja a növekvő létszámukat.
Változatosság
A természetes módon, a különböző erők behatására keletkezett változás a talajon változásokat hoz. Ezzel szemben a termesztés során sokszor mégis monokultúrák kialakítására törekszünk (ez a gépesítés, és munkaműveletek szempontjából előny,viszont növényvédelmi és talajgazdálkodási szempontból kihívás). Ez az eljárás alapvetően nem természetes. A talaj és annak élőlényei akkor érzik jól magukat, ha egynyári és évelő növények változatos közössége szolgáltat számukra különböző táplálékokat. Minden egyes növény más és más anyagokat biztosít. Hasonlíthatjuk például ahhoz, ahogy a bélrendszerünkben élő hasznos mikrobáknak is megvannak a kedvenc ételei. Így tehát, amint fent, úgy lent, egy változatos növényzet gazdag mikrobiális közösséget tart fent. Ahol csak egyfajta növényt ültetünk ott sajnos nem fogunk mikrobiális sokféleséget találni.
A cikk folytatásáért, a reklám altt kattints a tovább gombra!
A helyzet megoldására a legjobb a vetésforgó a konyhakertben is, ez azt jelenti, hogy ne kerüljön ugyanolyan, de még lehetőleg rokon növényfaj sem oda, ahol előző évben volt. Ez a legelőnyösebb a talaj táplálékhálózatának, javítja a vízmegtartó képességet, csökkenti a kártevők elszaporodását és a betegségek általi fenyegetettséget. Egynyári növények esetében a vetésforgó óriási segítség a talaj egészségének fenntartásához. Az évelő növények mellett pedig ajánlott váltogatni a takarónövényeket is vagy inkább eleve többfélét vetni.
Kerüljük a bevetés nélkül maradó talajt
Számos termőföldön, főleg a nagyobb szántóföldeken, csak az év bizonyos szakaszában találunk növényeket. Amint az aratási idő eljött, betakarítják a termést, a talaj pedig csupaszon, parlagon marad. A természetben ritkán látni csupasz talajfelületet és ez nem véletlen. Amint leterem az első vetemény, utána vessünk másodvetésre alkalmas növényeket, vagy legalább olyan takarónövényeket, amelyek kitartanak addig ameddig következő évben újra vetünk arra a területre valamit. A szünetben alkalmazott növények védik, táplálják és lazíthatják a talajt. És nem utolsó sorban lehetőséget adnak állatok bevonására a termesztésbe.
Az állatok visszatérése is fontos cél
A természetben lévő talajok, mint például az erdők, magától értetődően kapcsolatba kerülnek állatokkal. A növénytermesztés és az állattenyésztés különválása miatt az állatok és ürülékük majdhogynem teljesen kiszorult a földekről. Az állatok visszatérése a mezőgazdasági földekre hozzájárulhat a talaj egészségének helyreállításához. Hiszen ha ott vannak ők trágyázzák a földet, eltaposhatják a gyomokat, kordában tarthatják a buja növekedésű takarónövényeket, mindennek következtében csökkenthet a műtrágya-, és gyomirtóhasználat. A zárt tartással összefüggő állati hulladékok mennyiségének csökkenésével pedig javulhat a vizek minősége. A gazdálkodóknak mindenképpen be kell fektetni a talajegészségügybe, mert az egészséges, élő talajok teljesen ki tudják ezáltal elégíteni a megnövekedett igényeket, illetve jobban ellenállnak a szárazságnak és az árvizeknek.