1. Ligetszömörce (Ligustrum ovalifolium) — a klasszikus, de korszerűbb
A ligetszömörce régi jó ismerőse a magyar kerteknek, de nincs vele annyi gond, mint a thuja egyhangúságával. Viszonylag gyorsan nő, alakítható és sűrű sövényt ad, virágzáskor méhek és darazsak is megjelennek, ami a biológiai sokféleségnek kedvez. A dunaújvárosi kertész gyakran ajánlja azoknak, akik rövid időn belül zárt növényt szeretnének, ugyanakkor készülni kell a ritkításra és a metszésre, mert különben belül kihalhat.
A ligetszömörce talajban általában nem válogat, de a túl nedves fekvést nem szereti tartósan. A nyári melegekben öntözést igényel, viszont a vegyes sövényekben jól kiegészíti a lombos fákat és bokrokat. A karbantartás ésszerűsítésével és némi metszési rutinnal hosszú távon megbízható választás lehet a thuja helyett.
2. Gyertyán (Carpinus betulus) — a klasszikus élősövény, amely jól bírja a várost
A gyertyán sok kertész kedvence, mert lombhullató volta ellenére sűrű, szabályozható zöldfalat ad, amely télen is részben védő szerepet tölt be az ágon maradó levelek miatt. Dunaújvárosban, ahol a szél és időnként a por hatása is érezhető, a gyertyán jobb választás lehet a thuja helyett: masszív törzsű, és jól tűri a városi körülményeket. A helyi kertész gyakran említi, hogy élősövényként kultúráltabb, természetesebb hatást ad, és állatoknak is jobb menedéket nyújt.
A gyertyánt érdemes fiatalon alakítani, mert a sűrű ágazat később kevesebb problémát okoz. Szárazabb, de jó vízelvezetésű talajban jól érzi magát, és a metszése évszakonként elvégezhető, ha a tulajdonos szabályos, zárt sövényt szeretne. A hagyományos kertészeti gyakorlatok mellett fontos figyelembe venni az egyes fajták növekedési sebességét és lombfestését is.
3. Babérsom (Prunus laurocerasus) — örökzöld, ha árnyékban is kell zöld
A japán babércserje örökzöld leveleivel azok számára jó alternatíva, akik télen is zöld hatást szeretnének. Különösen árnyékos kertrészekben működik jól, ahol a thuja gyakran gyengébben teljesít. Dunaújvárosban sok telepíthető belőle városi kertekbe, de a kertész fontosnak tartja megjegyezni, hogy a babérsom tömött, árnyékos aljnövényzetet hoz létre, ami kevesebb gyomnövekedést enged, viszont odafigyelést igényel a levelek alatti talaj kezeléséhez.
A babérsom gyors növekedésére számítani lehet, ezért metszéssel jól formálható. Ültetéskor érdemes vegyes sövénybe állítani, hogy ne legyen túl egyhangú, és a belső ventilációt időnként biztosítani kell. Emellett némelyik fajta érzékenyebb a gombás megbetegedésekre, így a rendszeres megfigyelés indokolt.
4. Fotínia (Photinia x fraseri) — színes, ellenálló és látványos
A fotínia elsősorban a tavaszi lombozatú vöröses hajtásaival tűnik ki, ami rögtön barátságosabb hangulatot ad a kertnek. Nem ritka választás Dunaújváros peremkerületeiben, ahol a kerttulajdonosok szeretnek egy kis élénkséget vinni a sövénybe. A kertész megemlíti, hogy a fotínia jól bírja a szélteher és a városi környezeti hatásokat, ugyanakkor gondoskodni kell a téli fagykárok megelőzéséről, főleg fiatal korában.
A fotínia metszéssel formálható, és érdemes több példányt ültetni egymás mellé, hogy a zárt hatás gyorsabban kialakuljon. Virágai és bogyói is vonzzák a rovarokat és madarakat, így a kert biodiverzifikációjának is jót tesz. A növény szereti a napos helyeket, de félárnyékban is megél, ami sok városi kertben előnyös tulajdonság.
5. Törpeörökzöld fagyal (Ligustrum vulgare ‘Ligustrum ovalifolium’ kisebb változatai) és puszpáng helyettesítők
A puszpáng helyére sokan keresnek kisebb, sűrű, lassabban növő örökzöldeket; egyes ligetszömörcék vagy új nemesítések jó alternatívát adnak. A kertész a városi kertekben gyakran javasol ilyen fajtákat, mert karbantarthatóságuk és méretük miatt kevesebb gondot okoznak. Ezek a növények alkalmasak alacsony sövényekhez, szegélyekhez és díszvonalakhoz, ahol a túl magas thuja nem kívánatos.
A törpeörökzöldeknél a talaj előkészítése és a jó tápanyag-ellátás fontos a lassabb, de egészséges növekedéshez. Rendszeres, de mérsékelt metszéssel hosszú távon fenntartható, kontrollált forma érhető el. A kertész hangsúlyozza, hogy így kevesebb trágya és víz szükséges, ami a városi környezetben előny lehet, különösen a forró, száraz napokon.
6. Téglajuhar és más díszfák — ha a sövény helyett élő falként gondolkodunk
Nem minden kertnek kell zárt, sövényszerű védőfal; vannak, akik szívesebben ültetnek egymástól rövid távolságra díszfákat, amelyek idővel élő, szellősebb takarást adnak. A téglajuhar és hasonló fajok tavasszal és ősszel is változatos látványt nyújtanak, és a lombhullató jellemvonásuk miatt télen sem fordul elő az a zárt, sötét tömeg, amit sokan a tujával azonosítanak. Dunaújváros kertjeiben a kertész tapasztalatai szerint a kevert megoldás, amikor fák és cserjék váltakoznak, sokszor esztétikusabb és fenntarthatóbb.
Ezeknél a megoldásoknál fontos a hosszabb távú tervezés: a fák növekedési ütemét, a gyökérzóna határait és a járdák közelségét is figyelembe kell venni. A fa-alapú takarás több madarat és rovarot vonz, ami a kert élővilágát gazdagítja. Ugyanakkor a tulajdonosnak számolnia kell azzal, hogy a zárt hatás lassabban alakul ki, és több éven át kell türelmesen gondozni a telepítést.
7. Borbolya (Berberis thunbergii) — biztonságos, tüskés alternatíva
A borbolya szúrós vesszőivel természetes védelmet ad, ezért sokan választják növényvédőként kerítések elé. A dunaújvárosi kertész 2026-ban gyakran javasolja bekeverten ültetni, így nem lesz egyhangú a sövény, miközben a tüskékkel kevesebb a betolakodók esélye. A borbolya emellett színes őszi lombot ad és bogyói vonzzák a madarakat, így a kert élővilága is gyarapodik.
A borbolya jól tűri a szárazságot és többféle talajt, ezért a városi körülmények között is megbízható. Ültetésekor figyelni kell a tervezett növekedési magasságra és a szomszédos növényekre, mert a tüskék zavarhatják a közelben dolgozókat. A kertész szavaival élve: bölcs tervezéssel a borbolya egyszerre praktikus és hangulatos megoldás lehet a tuják helyett.
A váltás a tujákról nem feltétlenül arról szól, hogy mindent egyszerre kell eltüntetni; sok helyen jó tapasztalat, ha fokozatosan, szakaszonként alakítjuk át a sövényt. A dunaújvárosi kertész 2026-ban azt ajánlja, hogy beszélgessünk más kerttulajdonosokkal, nézzük meg a helyi ültetéseket, és figyeljük meg, mi működik a környezetünkben. A kert végülis élmény és kísérlet egyszerre: ha figyelmesen választunk és időt adunk a növényeknek, a thuja helyére kerülő alternatívák új, gazdagabb kertélményt hozhatnak.