Miért számít merevnek a jelenlegi nyugdíjrendszer?
A magyar nyugdíjrendszert sokan azért tartják merevnek, mert 2012 óta főszabály szerint csak akkor lehet öregségi nyugdíjba vonulni, ha valaki betöltötte az általános nyugdíjkorhatárt. Ez jelenleg 65 év.
Korábban léteztek különböző előrehozott nyugdíjlehetőségek, vagyis bizonyos feltételekkel valaki hamarabb is visszavonulhatott a munkából. Ezeket azonban nagyrészt megszüntették, így ma a legtöbb embernek meg kell várnia a 65 éves kort.
Ez azért problémás sokak szerint, mert nem mindenki tud vagy akar ugyanaddig dolgozni. Egy fizikailag megterhelő munkát végző ember helyzete teljesen más, mint például egy irodai dolgozóé. Emiatt egyre többen vetik fel, hogy szükség lenne rugalmasabb szabályokra.
Miért nevezik mégis lazának a rendszert?
A rendszer ugyanakkor nem teljesen szigorú, mert létezik a jól ismert Nők40 program.
Ez azt jelenti, hogy azok a nők, akik legalább 40 év jogosultsági időt szereztek, a hivatalos nyugdíjkorhatár előtt is nyugdíjba mehetnek, ráadásul levonás nélkül. Vagyis ugyanannyi nyugdíjat kaphatnak, mintha kivárták volna a 65 éves kort.
A jogosultsági időbe nem minden számít bele ugyanúgy. Főként a munkával töltött évek és bizonyos gyermekneveléssel kapcsolatos időszakok számolhatók el.
Ez a lehetőség nagyon népszerű, mert sok nő számára komoly könnyebbséget jelent. Emiatt a nyugdíjrendszerről szóló vitákban a Nők40 mindig központi téma.
Mit jelentene a rugalmas nyugdíjkorhatár?
A szakértői elképzelések szerint létezhetne egy úgynevezett rugalmas vagy változó nyugdíjkorhatár.
Ennek a lényege az lenne, hogy ne csak egyetlen fix korhatár létezzen, hanem bizonyos feltételekkel korábban is lehessen nyugdíjba vonulni.
A javaslat szerint például akár 2–3 évvel a 65 éves kor előtt is lehetne nyugdíjat igényelni. Viszont ezért cserébe az érintett kisebb havi nyugdíjat kapna.
Ez gyakorlatban úgy működne, hogy minden előrehozott év után bizonyos százalékos levonást alkalmaznának. A felvetések szerint ez évente nagyjából 4–6 százalék lehetne.
Mit jelent a levonás a gyakorlatban?
A levonás azt jelenti, hogy aki korábban megy nyugdíjba, annak tartósan alacsonyabb lenne a havi nyugdíja.
Például ha valaki 2 évvel korábban vonulna vissza, és évente 5 százalékos levonással számolnának, akkor összesen körülbelül 10 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapna egész életében.
Ezzel szemben azok, akik tovább dolgoznának a 65 éves kor után is, magasabb nyugdíjat kaphatnának. Ezt nevezik bónusznak.
A rendszer mögött biztosításmatematikai logika állna. Vagyis az állam próbálná úgy kialakítani a szabályokat, hogy hosszú távon pénzügyileg fenntartható maradjon a nyugdíjrendszer.
Hogyan változhatna fokozatosan a rendszer?
A felvetések szerint nem egyik napról a másikra vezetnék be az új szabályokat.
Egy lehetséges átmeneti terv alapján:
2028-ban 64 év lehetne a legkorábbi nyugdíjkorhatár, 2030-ban már 63 év, 2032-ben pedig akár 62 év.
Ehhez kapcsolódna a levonás mértéke is:
- 64 éves korban körülbelül 10% levonás
- 63 éves korban nagyjából 8%
- 62 éves korban körülbelül 6%
A minimálisan szükséges szolgálati idő is fokozatosan csökkenne:
- először 35 évre,
- később 30 évre,
- majd akár 25 évre.
Ez azért lenne fontos, mert sok embernek nincs meg a nagyon hosszú szolgálati ideje, mégis szeretne korábban visszavonulni.
Mi történhetne a Nők40 rendszerrel?
A tervek szerint a Nők40 sem maradna teljesen változatlan.
Felmerült például, hogy fokozatosan emelnék a szükséges jogosultsági időt:
- 2028-ban 41 évre,
- 2030-ban 42 évre,
- 2032-ben pedig akár 43 évre.
Ez azt jelentené, hogy a nőknek hosszabb ideig kellene dolgozniuk ahhoz, hogy korhatár előtt, levonás nélkül nyugdíjba mehessenek.
Egy másik elképzelés szerint a rendszer differenciáltabb lehetne. Vagyis:
- minél korábban megy valaki nyugdíjba, annál nagyobb levonást kapna,
- viszont minél hosszabb szolgálati idővel rendelkezik, annál kisebb lenne a csökkentés.
Így próbálnák igazságosabbá tenni a rendszert.
Miért nehéz megmondani, hogy működne-e?
A szakértők szerint önmagában egy terv még nem elég.
A valódi kérdés az, hogy az emberek hogyan reagálnának rá:
- hányan mennének el korábban nyugdíjba,
- hányan maradnának tovább dolgozni,
- mekkora terhet jelentene ez az állami költségvetésnek.
Ezt csak részletes számításokkal lehetne pontosan felmérni. Ebben a Magyar Államkincstár és különböző nyugdíjszakértők modelljei segíthetnének.
Miért figyelik most ennyien a nyugdíjváltozásokat?
Az utóbbi időben egyre több nyugdíjjal kapcsolatos téma került előtérbe:
- a 13. havi nyugdíj,
- az új nyugdíjelőleg-szabályok,
- a Nők40 jövője,
- valamint a 2026-os nyugdíjváltozások lehetősége.
Sokan már nemcsak azt nézik, hogy mekkora lesz a nyugdíjuk, hanem azt is, hogy mikor lehet majd a legkedvezőbben visszavonulni.
Ez különösen fontos azok számára, akik közel vannak a nyugdíjhoz, és szeretnének előre tervezni.
Mi a legnagyobb kérdés a jövőre nézve?
A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy Magyarország megtartja-e a mostani, szigorúbb rendszert, vagy nyit a rugalmasabb megoldások felé.
A rugalmas korhatár sok ember számára vonzó lehetne, mert nagyobb szabadságot adna a döntésben. Ugyanakkor az államnak arra is figyelnie kell, hogy hosszú távon finanszírozható maradjon a nyugdíjrendszer.
Ezért a következő években valószínűleg egyre több vita és javaslat jelenik majd meg a nyugdíjszabályok átalakításáról.
Forrás: portfolio.hu