Ezeket a dolgokat még a szeretteink előtt is titkolni kell! Te is egyetértesz vele?
Az életünkben ha valami jó vagy rossz dolog történik, mi emberek gyakran vágyat érzünk arra, hogy ezt a tényt valakivel megosszuk, hogy ők is osztozni tudjanak örömünkben vagy netalán a bánatunkban. Emiatt hamar felhívjuk vagy egy családtagunkat vagy egy barátunkat és beszámolunk nekik az adott hírekről.
Pszichológusok által végzett felmérésekből kiderült, hogy egy örömteli eseményről általánosságban mindössze három embernek mesélünk, míg egy szomorú hír ami felkavar bennünket akár hét emberhez is eljuthat. Mintha az öröm megsokszorozódna, ha megosztjuk, a bánat pedig könnyebben megemészthetőbbé válna, ha kimondjuk.
A boldogságnak nem kell a hang
Az én nagymamámnak azonban erről teljesen más volt a véleménye. Sok esetben mondogatta: „A boldogság szereti a csendet”.
Még ma is a fülembe csengenek a szigorú, de szeretetteljes szavai, amelyekkel óvatosan megszidott, valahányszor első dolgom volt felhívni a barátnőimet, hogy megosszam velük az új munkámról vagy a páromról szóló híreket.
A cikk folytatásáért, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
Mindig arra figyelmeztetett: „Légy óvatos nagyon azzal kapcsolatban, hogy kivel osztod meg a téged ért boldogságot. Ugyanis egy kis irigység is már elég ahhoz, hogy elrontsa a te örömödet is”.
Ezeket az intelmeket akkor majdhogynem sértésnek vettem, de idővel a bölcsessége visszaköszönt az életembe és bizonyítást nyert.
Ugyanis ráébredtem arra egy szép reggelen, hogy az új munka egyáltalán nem olyan, mint amilyenre vágytam csak megfogtak az ígéretek amiket az interjú során elmondtak nekem.Pár hét után már tudtam, rossz döntés volt. A párkapcsolatom, ami mesésnek indult, fokozatosan megromlott, és olyan hiányosságokra figyeltem fel a páromban, amiket korábban a rózsaszín ködben egyáltalán nem vettem észre (vagy talán nem is akartam).
Cikkajánló: Bika, Bak, Vízöntő, Rák. Fontos hírt hoztunk nektek!
A nagymamámnak rengeteg munkát tett abba, hogy megtanítson arra, miszerint bizonyos dolgokat jobb megtartani magunknak és nem kifecsegni másoknak: terveket, pénzügyeket, félelmeket, sőt még a titkos álmokat is.
Megrökönyödtem azon is, amikor azt mondta nekem, hogy ezeket a titkokat ne osszam meg a családban senkivel, még vele vagy az anyukámmal sem.
„De mama én ezt nem értem! Miért ne oszthatnám meg?” – tiltakoztam, és csalódott voltam amiatt, ami számomra akkor még egy betarthatatlan szabálynak tűnt.
Ő akkor ezt mondta nekem: „A szeretteid törődnek veled, a te problémáidat a sajátjukként élik meg. Te megbocsáthatod egy barát vagy egy fiú hanyagságát, de én talán nem fogok ehhez a kérdéshez így állni. Én már nem vagyok fiatal, és számomra a sérelmek, sérelmek is maradnak. Tényleg ezt akarnád?”
Kellett egy kis idő mire felfogtam és megértettem, hogy a tanácsai nemcsak a magánéletem védelmezésére irányulnak, hanem arra is, hogy megóvják a kapcsolataimat a felesleges problémáktól.
A cikk folytatásáért, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
A pénzről ezt mondta:
Elmondta azt is nekem, hogy nem tanácsos az sem, hogy túl őszintén beszéljek a pénzről. Ezt mondta nekem: A saját biztonságod érdekében, hiszen az emberek már csak ilyenek és minél többet tudnak, annál többet akarnak még megtudni erről.”
Az álmokról és ambíciókról így vélekedett:
Valahányszor egy új tervem volt vagy célom ezt mondta: „Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidről!”
A pszichológusok azt állítják, hogy a terveink hangos kimondása becsaphatja az elménket, és a befejezettség érzését keltheti, csökkentve ezzel a céljaink elérésére irányuló törekvésünket. Szerintük amikor az álmainkról és a céljainkról beszélünk, az agyunk idő előtt megéli azok elérését.
Úgy tűnik, a nagymama bölcsessége is ugyanazt tükrözte számomra mint a modern pszichológia, mivel még időben felvilágosított arról, hogy ne pazaroljam el a motivációmat azzal, hogy túl korán kijelentem a törekvéseimet.
A cikk folytatásáért, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
A félelmekről ez volt a véleménye:
A félelem egy olyan téma volt, amiről határozottan megtiltotta, hogy bárkinek beszéljek. A félelemről így vélekedett:„Minél többet beszélsz a félelmeidről, annál több hatalmat adsz nekik és elhatalmasodnak rajtad” – mondta szigorú meggyőződéssel a hangjában. Ugyanis bizonyított tény azzal, hogy a félelmekre és a negatív következményekre koncentrálunk, nagyobb figyelmet vetítve rájuk, mintha szándékosan bevonzanánk őket az életünkbe.
A hallgatásról volt a leginkább jó véleménye:
A hallgatással kapcsolatban azt mondta: hogy majd én is megértem ezt az évek múlásával, de ahhoz történnie kell még pár dolognak amiből levonom a konzekvenciákat és megértem. Ugyanis a hallgatás önmagában is erővel bír szerinte. Amikor figyelünk a szavainkra és a gondolatainkra, nemcsak magunkat védjük, hanem az álmainkat, a kapcsolatainkat és a belső békénk érzését is.Meggyőződése volt és most már nekem is az, hogy az életünk legértékesebb pillanatai arra szolgálnak, hogy azokat mi élvezzük, nem pedig arról, hogy mindenkivel megosszuk.
Ajánló: Ez a rejtvény megőrjíti az internetet – Neked sikerül megtalálni a 2 hibát?