Pudingkrémes szelet: az a sütemény, ami mindig jókor van kéznél
Nem minden süti ünnepi alkalomra készül. Van, amelyik csak azért készül, mert van otthon tojás, egy kis tej, meg valamilyen lekvár a kamra mélyén. Ez a pudingkrémes szelet is ilyen: szinte bármikor elkészítheted.
Nálunk tipikusan az a desszert, ami „csak úgy” készül. Nem ünnepre, nem vendégségbe, hanem mert van otthon tojás, tej, egy kis lekvár, és jól esne valami édes. A végeredmény pedig mindig meglepően kerek egész.
Ez a recept Judit Szegediné konyhájából érkezett, és pontosan azt tudja, amit egy jó házi süteménytől elvár az ember: egyszerű, megbízható és szerethető.
Hozzávalók
- 4 tojás
- 3 evőkanál liszt
- 1 evőkanál kakaópor
- 4 evőkanál olaj
- 2 csomag vaníliás pudingpor
- 6 dl tej
- 7 evőkanál cukor
- vaníliaőrlemény
- kb. 20 dkg vaj
- meggylekvár
- kakaópor
- porcukor
- kevés tej
- kevés vaj
A piskóta, ami mindent elbír
Az alap egy egyszerű, olajos kakaós piskóta. Négy tojásból készül, amit nem kell túlgondolni, inkább hagyni, hogy tegye a dolgát. A tojásokat összedolgozzuk a liszttel, kakaóporral és olajjal, majd egy 23×35 centis tepsiben megsütjük. Itt nincs kötelező recept, aki a saját bevált piskótájára esküszik, nyugodtan használja azt.
A megsült tésztát hagyjuk teljesen kihűlni. Ez fontos, mert csak így lehet szépen kettévágni, és csak így nem olvad el rajta a krém.
A krém lelke a vaníliás puding
A krém két csomag vaníliás pudingból készül, amit tejjel, cukorral és egy kevés vaníliával főzünk sűrűre. Amikor kihűlt, vajjal habosítjuk fel, ettől lesz igazán selymes és telt az állaga.
Ez az a rész, ahol nem érdemes sietni. A puding akkor dolgozik szépen a vajjal, ha tényleg hideg, különben a krém könnyen megfolyhat.
Összeállítás lekvárral és csokis tetővel
A kihűlt piskótát hosszában kettévágjuk, majd mindkét lapot vékonyan megkenjük meggylekvárral. Ez nem tolakodó, inkább csak egy finom savanykás ellenpontja a krém édességének. Erre kerül a vaníliás krém, majd rá a másik piskótalap.
A tetejére egy gyors, főzött kakaós bevonat készül. Kakaóport, cukrot, kevés tejet és vajat főzünk össze, ügyelve arra, hogy sűrű maradjon. Ha túl híg, nem dermed meg, ezért itt inkább kevesebb tejjel érdemes dolgozni. A meleg mázat a sütemény tetejére öntjük, majd hagyjuk, hogy szépen elterüljön.
Amikor a legegyszerűbb a legjobb
Ez a sütemény nem akar lenyűgözni, mégis mindig sikerül neki. Másnapra tökéletesen összeérnek az ízek, a piskóta felpuhul, a krém krémes marad, a teteje pedig kellemesen szeletelhető.
Pont az a fajta desszert, amit jó érzés elővenni a hűtőből, akár egy délutáni kávé mellé, akár vacsora után. Nem hivalkodik, csak csendben teszi a dolgát – és ezért szerethető igazán.