A farsang kedvence, amit nem lehet abbahagyni
A farsangi időszakban sok háztartásban előkerül a fánksütés. Van, ahol családi hagyomány, máshol inkább egy hétvégi program. A bécsi fánk az egyik legismertebb változat, ami nemcsak Ausztriában, hanem nálunk is régóta népszerű.
A levegős tészta, a közepébe rejtett lekvár és a porcukros teteje együtt adja azt az élményt, ami miatt sokan évről évre újra nekifognak. Nem a leggyorsabb sütemény, de van benne valami ünnepi, ami miatt megéri rászánni az időt.
Hozzávalók
A tésztához
• 100 ml tej szobahőmérsékleten
• 1 csipet cukor
• 1 csomag friss élesztő, 42 g
• 3 evőkanál liszt az összesen 500 g-ból
• 4 tojássárgája
• 50 g porcukor
• 500 g liszt
• 60 g vaj
• 150 ml tej
• 1 teáskanál só
A sütéshez
• 800 ml olaj
A töltelékhez
• 250 g lekvár
Az előtészta adja meg az alapot
A fánk lelke az élesztős alap. A langyos tejben egy csipet cukorral felfuttatott élesztőhöz néhány kanál liszt kerül, így egy sűrű előtésztát kapunk. Amikor a felszíne buborékos lesz, már látszik, hogy dolgozik benne az élesztő.
Közben a tojássárgáját porcukorral keverjük ki, majd a liszthez adjuk a vajjal, a tejjel és a sóval együtt. Az előtészta is belekerül, végül sima, rugalmas tésztát gyúrunk. A pihentetés itt nem kihagyható lépés. Egy órára meleg helyre téve szépen megkel, és ettől lesz könnyű a szerkezete.
Formázás és türelem
A megkelt tésztából kisebb gombócokat formázunk, nagyjából húsz huszonöt darabot. Kissé lelapítva újabb pihenőt kapnak, amíg a méretük látványosan megnő. Ez a második kelesztés teszi igazán levegőssé a belsejét.
Az olajat érdemes körülbelül százhetven fokra melegíteni. Ha túl forró, gyorsan megpirul a külseje, miközben a közepe nyers marad. Ha nem elég meleg, megszívja magát. A fánkokat mindkét oldalukon aranybarnára sütjük, majd papírtörlőn lecsepegtetjük.
A lekvár és a porcukor teszi teljessé
Amikor kissé kihűltek, jöhet a töltés. Egy nyomózsákkal oldalról juttatjuk bele a lekvárt. Sokan a baracklekvárra esküsznek, mások a savanykásabb változatokat kedvelik. Ez már ízlés kérdése.
A tetejére kerülő porcukor nemcsak dísz, hanem az élmény része. Ahogy az első harapásnál a puha tészta találkozik a gyümölcsös töltelékkel, érthetővé válik, miért maradt népszerű ez a sütemény generációkon át.
A fánksütés kicsit macerásabb, mint egy kevert tészta összeállítása, de van benne valami közösségi. Jó érzés együtt állni a tűzhely mellett, figyelni, ahogy sülnek, és még melegen megkóstolni az első darabot. Ez az a pillanat, amiért érdemes belevágni.
Ajánló: Támogatja az alvást ez az ital, a magyarok szinte egyáltalán nem isszák