A kerítés több, mint csak határvonal
Gondoltál már arra, hogy a kerítésed mennyit elárul rólad? Egy ház köré húzott vonal nemcsak a birtok határát jelöli, hanem egyfajta üzenet is: eddig tart az én világom. De hiába a szép kovácsoltvas kapu vagy a modern fa-beton kombináció – ha nem tartod be a szabályokat, könnyen a pénztárcád bánhatja.
Kevesen tudják, hogy a kerítés építménynek számít, vagyis a törvény is részletesen szabályozza, hogyan, hova és mikor építhető. A 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 44. §-a határozza meg a főbb előírásokat. Ez elsőre száraz jogszabálynak tűnhet, de valójában minden háztulajdonost érint: ha hibázol, akár 20 000 forintos bírságot is kaphatsz – és senki sem szereti így kezdeni a hetet.
Már korábban életbe lépett a törvény
Bár a jogszabály már régebb óta hatályban van, november 1-től több önkormányzat is ellenőrzéseket indít több helyi Facebook csoport bejegyzései szerint, és nem nézik el a szabálytalan kerítéseket. Ha tehát a házad előtt álló kerítés nem felel meg az előírásoknak, most érdemes gyorsan utánanézni, mielőtt késő lenne.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
Kell-e egyáltalán kerítés? – Nem mindig kötelező
Meglepő, de senki sem köteles körbekeríteni az ingatlanát, hacsak az adott település önkormányzata másként nem rendelkezik. Sok helyen csak a bejelentés kötelező – nem az engedély. Ez azt jelenti, hogy ha a kerítés nem haladja meg a megengedett magasságot és nem zavarja a közlekedést, általában elég, ha előzetesen jelzed az építési szándékot.
Viszont ne feledd: a kerítés mindig a saját telken kell, hogy álljon. Ez nem csak udvariassági kérdés, hanem jogi alapelv is. A közterületre átlógó vagy oda nyíló kapu már gondot okozhat. És itt jön a csavar: a kapu csak befelé nyílhat – ha kifelé nyitod, az már a közterület használatát jelenti, amiért jöhet a bírság.
Kié a kerítés a szomszédok között?
Talán te is ismered azt a helyzetet, amikor a szomszéd szerint „ez az ő oldala, tehát az ő kerítése”. A jogszabály viszont egyértelmű:
„A telek homlokvonalán, az útról nézve jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatár jobb oldaltól mért fele hosszán” kell a tulajdonosnak megépítenie és fenntartania a kerítést.
Ez magyarán annyit jelent, hogy egy átlagos négyszögletű telek esetében a „jobb oldal” és a hátsó jobb fele számít „a te kerítésednek”. Azaz a szomszéd nem minden esetben köteles beszállni a költségekbe – és te sem az övébe.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
Gyors összefoglaló:
| Szabály | Mit jelent a gyakorlatban? |
|---|---|
| A kapu csak befelé nyílhat | Nem nyílhat a járdára vagy útra |
| A kerítés a saját telken legyen | Nem lóghat közterületre |
| Nem mindig kötelező | De bejelentés gyakran igen |
| Jobb oldali és hátsó kerítés a tiéd | A szomszéd másik oldalért felel |
A magasság sem mindegy – és a szomszéd szava is számít
Az építési törvény szerint a kerítés magassága általában 1,5–2 méter között mozoghat, de ezt helyi rendeletek módosíthatják. Egy túl magas fal nemcsak a fényt zárja el, hanem a jó szomszédi viszonyt is. Gondolj bele: reggel a napfény helyett egy betonfal árnyéka borítja a kertedet – te sem örülnél neki.
Ha vita van, az önkormányzat vagy építési hatóság dönthet, de sokszor a békés megegyezés a legjobb út. Egy kávé melletti beszélgetés sokkal olcsóbb, mint egy jogi eljárás – és a kerítés végül is nem háborús zóna, hanem határvonal.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
Miért érdemes betartani a szabályokat?
A válasz egyszerű: mert pénzbe kerül, ha nem teszed. Egy rossz helyre épített vagy bejelentés nélküli kerítés miatt az önkormányzat bírságot szabhat ki, és el is rendelheti a bontást.
De a pénzen túl ott van a lelki része is – senki sem akarja, hogy a frissen festett, drágán épített kerítést le kelljen dönteni, mert „pár centit átlógott”.
Ha tehát épp most tervezed, hogy nekilátsz a kerítésépítésnek:
- nézd meg a helyi önkormányzat rendeletét,
- győződj meg róla, hogy a telekhatáron belül építkezel,
- és ha bizonytalan vagy, kérj írásos állásfoglalást.
Ezeket olvastad már?
Egy félórás utánajárás akár tízezreket is megspórolhat.
A kerítés nem csak téglákból áll
A kerítés valójában nemcsak határt húz, hanem kapcsolatot is jelöl – közted és a külvilág között. Betartani a szabályokat nem bürokratikus nyűg, hanem biztonság. Megóv attól, hogy egy rossz döntés után pénzt, energiát és türelmet veszíts.
A Magyar Közlöny szerint a kerítés létesítése a legtöbb esetben bejelentésköteles, még ha építési engedély nem is kell hozzá.
Legyen szó fából, fémből vagy élősövényből, egy szabályosan épített kerítés nyugalmat ad: tudod, hogy minden rendben van körülötted. És néha ennyi is elég ahhoz, hogy az ember valóban otthon érezze magát.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
A pontos jogszabály így szól a kerítéssel kapcsolatban
44. § (1) A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető.
(2) A kerítés legnagyobb magasságát a helyi építési szabályzat megállapíthatja.
(3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.
(4) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.
(5) A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni.
(6)
(7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.
(8) Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között – a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál – meg volna osztva.
(9) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén – a helyi szokásoknak megfelelően – az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.
(10) Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít.
(11) Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni.
(12) Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti – az utcafrontival egyező irányú – közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli.
(13)
(14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.
(15) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.
(16) A honvédelmi és a katonai, valamint a nemzetbiztonsági építmény elhelyezésére szolgáló telek telekhatárán, annak tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kerítést kell létesítenie. A kerítés nyomvonalában az őrzést biztosító építmény, illetve a kerítésre őrzést biztosító jelzőrendszer eleme elhelyezhető. Ezen telek esetében a (14) bekezdésbenfoglaltaktól – a külön használatú telekrész használatához szükséges műszaki megoldás építésügyi hatósági engedélyezése mellett – el lehet térni.
A kerítésépítés pontos szabályait a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 44. §-a rögzíti.