Ha kültéri, az időjárás hatásainak kitett felületen szeretnél burkolni, akkor speciális, flexibilis és fagyálló csemperagasztóra lesz szükséged. Na de pontosan mi ennek az oka? Miért számít speciális területnek a terasz, vagy éppen az erkély? Segítünk eligazodni a témában, hogy tökéletes munkát végezhess.
Kültéri burkolás: de mi számít kültérnek?
Burkolás tekintetében kültérnek nevezünk minden olyan területet, ami a felszínen van (tehát nem pince, mélygarázs) nincs falakkal minden irányból körülhatárolva és nincs fűtési rendszerrel ellátva. Fontos, hogy hiába fedett egy terület, ha nincsenek falai, attól az kültérnek számít.
Kültéri munkáról beszélünk például:
- Teraszok burkolásánál
- Erkélyek burkolásánál
- Medence körüli részek burkolásánál
- Járdák készítésénél (ide csemperagasztó általában nem szükséges)
- Burkolt autó beálló készítésénél
- Falak külső burkolásánál (ritka, de előfordul a csempe burkolat)
- Tornácok burkolásánál
Miért kell máshogy kezelni a kültérre kerülő burkolatokat, miért kell hozzá speciális ragasztó?
A kültéri, védtelen helyeken más hatások érik a csempéket, járólapokat, mint beltéren, ezért más típusú ragasztóra is lesz szükség. Nézzük meg ezt részletesebben:
1. Hőmérséklet:
A házon belül legtöbbször fagypont felett tartjuk a hőmérsékletet, de inkább 20-25 fok között. Ez a legtöbb ember számára a télen-nyáron ideális hőfok, és a hagyományos burkolatragasztók is ezt szeretik. Ilyen viszonyok mellett a hőtágulás, összehúzódás nem jelentkezik radikális mértékben, a ragasztónak nem kell ilyen jellegű terheléseket elviselnie.
Kültéren azonban más a helyzet. Télen a felület hőmérséklete bőven fagypont alá süllyedhet, nyáron azonban a 60 fokot is elérheti. Egy-egy nyári napon a burkolt terület minimum és maximum hőmérséklete közt 40 fok is lehet az elérés, ez pedig már komoly elmozdulást okoz.
A flexibilis (alakváltozásra képes) csemperagasztók ezt el tudják viselni, a hagyományos termékek azonban hosszútávon nem.
2. Fagy, víz:
Beltéren – ahogy már említettük – nem jelent veszélyt a fagy. Kültéren azonban igen, több szempontból is. Egyrészt ott a hőmérséklet ingadozásából fakadó szerkezeti mozgás, másrészt pedig a víz, ami megfagyva nagy károkat okozhat. A flexibilis, fagyálló csemperagasztó nem vesz fel annyi nedvességet, amennyi megfagyva már repedéseket okozna, így elkerülhető a felfagyás, a burkolat szétrepedése.
Persze ehhez a vízszigetelésnek is rendben kell lennie, a kettő rendszer egyben működik igazán jól.
Milyen csemperagasztó képes elviselni a kültéri körülményeket?
A hőingadozás, a fagy, a nedvesség: ezeket egy fagyálló, flexibilis csemperagasztó képes elviselni, tehát kültéri burkolásnál ilyen típust érdemes keresned. A fagyállóság azért fontos, mivel fűtetlen közegben a hőmérséklet könnyedén csökkenhet 0 fok alá, a „flexibilis” jelző pedig – amit „alakváltozásra képes”- ként is szokás nevezni – arra utal, hogy rugalmasan kezeli a szerkezeti mozgásokat és a magas szintű terhelést, nem keletkeznek rajta sérülések, repedések.
Honnan ismered fel a flexibilis csemperagasztót?
A flexibilis csemperagasztók nevében nagyon gyakran szerepel az S1 vagy az S2 jelölés, ami az alakváltozási képesség szintjét jelöli. Ezen kívül fontos – bár általában a kettő egyszerre igaz – hogy a csemperagasztó kültéri, fagyálló is legyen, ez pedig legtöbbször a termékleírásból derül ki.
Időnként az S1, S2 jelölés nem szerepel a terméknévben, de a „flexibilis” szó igen, ezen kívül ritka esetekben a névben azt láthatod, hogy „kültéri” csemperagasztó.
Összefoglalva tehát kültéri burkoláshoz fagyálló, flexibilis (alakváltozásra képes) csemperagasztóra lesz szükséged, hogy se a hőingadozás, se a felfagyás ne veszélyeztesse a lapok épségét. Ha olyan terméket választasz, ami beltéri körülmények közé lett fejlesztve, akkor akár már egy év elteltével repedésekre bukkanhatsz.
Válassz okosan!