Kilószámra esszük, mégis ez az egyik legszennyezettebb gyümölcs a boltokban
A piacon állva sokszor automatikusan nyúlunk az almához vagy az eperhez. Ismerős, gyerekkorunk óta ott van a kosarunkban. Ritkán jut eszünkbe, mi történt vele azelőtt, hogy idekerült, mert a gyümölcs mégiscsak a „ó kategóriába tartozik.
A valóság általában kevésbé fekete fehér. A növényvédő szerek használata a modern mezőgazdaság része, és a boltok polcaira kerülő termékeket ellenőrzik is. Ettől még igaz, hogy sok gyümölcsön és zöldségen kimutathatóak maradékok, és az sem mindegy, hogy ugyanabból mit, milyen gyakran, milyen formában eszünk.
Miért kerül egyáltalán vegyszer a gyümölcsre?
A növényvédő szerek nem dísznek vannak, hanem azért, hogy a termést megvédjék kártevőktől, gombáktól, betegségektől. Ha valaki látott már teljes sor epret, amit egy hét alatt elvisz a penész, vagy szőlőt, amit megtámad egy kártevő, érti, miért tartják ezt sok termelő szükségesnek. A bolti kínálat ráadásul állandóságot vár el, legyen szép, egységes, szállítható, ne romoljon gyorsan.
Az is fontos, hogy a maradék kimutatása nem ugyanaz, mint a közvetlen mérgezés. A laborok nagyon kis mennyiségeket is mérni tudnak, ettől még nem automatikus, hogy ami kimutatható, az rögtön veszélyes. A kérdés inkább az, hogyan értelmezzük ezt a mindennapokban, és mennyit jelent a teljes étrendünkben.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
Mitől ijesztő a kép a mindennapokban?
A legtöbb ember nem egyféle gyümölcsöt eszik, hanem sokfélét, ráadásul egész évben. Ez jó hír a tápanyagok szempontjából, viszont felveti azt a hétköznapi dilemmát, hogy ha több termékben többféle szer maradéka fordul elő, akkor ezek együtt mit jelentenek. Erről a keverékhatásról gyakran óvatosan fogalmaznak a szakértők, mert az egyes hatóanyagokat többnyire külön vizsgálják és külön szabályozzák.
A hétköznapi ember szemszögéből ez úgy csapódik le, hogy hiába figyelünk, mégis úgy érezzük, kikerülhetetlen egy bizonyos mennyiségű kitettség. Ez a bizonytalanság az, amiből könnyen lesz túlzó mondat, például hogy a zöldség és gyümölcs „megöl minket”. Ennél jóval hasznosabb, ha azt próbáljuk megérteni, hogyan tudjuk ésszerűen csökkenteni a terhelést anélkül, hogy lemondanánk a zöldségekről és gyümölcsökről.
Miért kerülnek ugyanazok a termékek újra és újra a listák élére?
Időről időre megjelennek rangsorok arról, melyik gyümölcsön és zöldségen találnak gyakrabban növényvédőszer-maradékot. Ezek a listák általában mérésekre támaszkodnak, de érdemes úgy olvasni őket, mint egy jelzést, nem pedig végleges ítéletet. Egy termék lehet gyakran érintett azért is, mert sokan eszik, sok helyről érkezik, vagy érzékenyebb a kártevőkre, így intenzívebben védik.
Az alma és az eper például tipikusan olyan gyümölcs, amit rengetegen vesznek, gyakran héjjal együtt fogyasztanak, és a termelésük sem egyszerű. A szőlő hasonló okokból kerül elő sokszor. Ettől még nem arról van szó, hogy egyetlen gyümölcs lenne „a legmérgezőbb”, inkább arról, hogy bizonyos fajtáknál nagyobb eséllyel találkozhatunk maradékokkal.
Mit lehet tenni a konyhában, ha csökkentenénk a maradékokat?
A legegyszerűbb lépés a alapos mosás folyó víz alatt, és nem csak egy gyors öblítés. Sokszor az segít, ha közben kézzel meg is dörzsöljük a felületet, mert a szennyeződés és a maradékok egy része így könnyebben lejön. Egyesek rövid áztatást is alkalmaznak, például ecetes vagy szódabikarbónás vízben, bár ezek hatása termékenként változhat, és nem csodamódszerek.
A hámozás valóban csökkentheti a felületen lévő maradékok egy részét, viszont ezzel együtt a héjhoz kötődő rostokból és tápanyagokból is elveszünk valamennyit. Itt nincs egyetlen tökéletes megoldás, inkább döntések sorozata van. Ha valaki például sokat eszik egy adott gyümölcsből, érdemes lehet váltogatni a beszerzési helyet, időnként más fajtát választani, vagy bizonyos termékekből a szezonban keresni megbízhatóbb forrást.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
Bio, piaci, házikerti: mennyit számít valójában?
Sokan abban bíznak, hogy a bio címke automatikusan mindent megold. A kép ennél árnyaltabb. A bio termesztésben is használhatnak engedélyezett szereket, és a környezeti szennyeződések sem állnak meg a tábla szélén. A piac sem varázspajzs, mert ott is lehet intenzíven kezelt áru, és lehet kíméletesen termelt is, attól függ, kitől vesszük.
Ami valóban számít, az a tudatosság és a rugalmasság. Ha van lehetőségünk kérdezni a termelőtől, az sokat segít. Ha nincs, akkor is lehet okosan választani, például szezonálisabb termékeket venni, változatosan enni, és nem egyetlen gyümölcsre ráállni hónapokig.
A gyümölcs nem ellenség, és a legtöbben nem is azért nyúlnak érte, mert tökéletesek akarnak lenni, hanem mert jól esik, mert megszoktuk, mert ez az egyik legkönnyebb út a jobb étrend felé. A kérdés nem az, hogy féljünk tőle, hanem hogy úgy együk, hogy közben a saját józan eszünket se hagyjuk a konyhapulton.
Ajánló: Nagyi titka télen is bevált: ettől nem fog repedezni a kezed, bármilyen hideg is jön
