Nem száraz piskóta, hanem igazi élmény: így készül a szaftos kókuszkocka
Kevés sütemény vált ki akkora egyetértést, mint a kókuszkocka. Ott van születésnapokon, vasárnapi ebédek után, és szinte kötelező darabja a vendégváró asztaloknak. Én nem is ismerek olyat, aki ne szeretné.
A legtöbb családban mégis akad legalább egy emlék egy túl száraz, morzsálódó változatról. Pedig a kókuszkocka igazi ereje abban rejlik, hogy szaftos marad. Ehhez nem különleges trükkök kellenek, inkább egy jól eltalált arány és egy kis türelem.
Egy retró sütemény hosszú úton a magyar asztalig
Bár sokan tipikusan magyar édességként gondolnak rá, a kókuszkocka története jóval messzebbről indul. Az ausztrál Lamington néven ismert süteményhez kötik, amelyet ott nemzeti desszertként tartanak számon. A csokoládéba mártott piskóta és a kókuszreszelék párosa azonban annyira univerzális, hogy könnyen utat talált más konyhákba is.
Magyarországon a huszadik század során vált igazán ismertté, különösen akkor, amikor a kókuszreszelék már nem számított elérhetetlen különlegességnek. A hetvenes és nyolcvanas években szinte minden háztartásban felbukkant, és azóta is megmaradt biztos pontként a sütemények között.
Hozzávalók egy klasszikus tepsihez
A piskótához szükség lesz a következőkre:
- 6 tojás
- 6 evőkanál liszt
- 3 evőkanál cukor
- 1 és fél evőkanál méz
- 1 tasak vaníliás cukor
- 1 teáskanál sütőpor
Az öntethez ezek kellenek:
- 3 dl tej
- 25 dkg vaj, vagy alternatívaként fél liter habtejszín a vaj és tej helyett
- 15 dkg cukor
- 7 és fél dkg méz
- 5 evőkanál keserű kakaópor
- 3 evőkanál kávé
- 15 dkg kókuszreszelék
A cikk folytatódik, lapozz a hirdetés alatt!
A piskóta akkor jó, ha nem sietünk vele
A tojásfehérjét először kemény habbá kell verni. Egy másik tálban a tojássárgáját a cukorral, a mézzel és a vaníliás cukorral érdemes világos, habos állagúra keverni. Ez adja meg a piskóta alapját, ezért itt nem árt pár perccel többet rászánni.
A liszt evőkanalanként kerül bele, majd a tojáshabot óvatos mozdulatokkal kell beleforgatni. Nem cél a gyorsaság, inkább az, hogy a massza könnyű maradjon. A kész tésztát sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, és 180 fokra előmelegített sütőben nagyjából huszonöt perc alatt megsütjük. A tűpróba itt is irányadó. Ha elkészült, teljesen ki kell hűteni, mielőtt felkockázzuk.
A kakaós öntet adja meg a sütemény lelkét
A tej, a vaj, a cukor, a méz, a kakaópor és a kávé egy lábasban, alacsony hőfokon olvad össze. Nem kell forralni, elég, ha egynemű, sima öntetet kapunk. Érdemes ezt is hagyni kicsit hűlni, hogy ne áztassa el túl gyorsan a piskótát.
Az öntet állaga itt kulcsfontosságú. Akkor jó, ha sűrű, de még folyékony, így szépen bevonja a kockákat anélkül, hogy szétáztatná őket.
A cikk folytatódik, lapozz a hirdetés alatt!
Az összeállítás türelmet kér, de meghálálja
A kihűlt piskótát egyenletes kockákra vágjuk. Ezeket egyenként megmártjuk a kakaós öntetben, ügyelve arra, hogy minden oldalukat érje. Ezután jöhet a kókuszreszelék, amely szépen rátapad a csokoládés rétegre.
A kész darabokat rácsra vagy tálcára tesszük, majd hagyjuk pihenni. Néhány óra a hűtőben sokat javít az állagán, ilyenkor válik igazán szaftossá, miközben nem esik szét.
A kókuszkocka nem akar újat mutatni. Pont attól jó, hogy ismerős. Egy sütemény, amelynél az első falat után pontosan tudjuk, miért maradt velünk ennyi éven át. És ha jól van elkészítve, abból általában nem marad másnapra.