Kertész apósom elárulta: így metszd meg a szőlőt, hogy később sok gyümölcsöt hozzon
A szőlőművelés elsőre valóban bonyolultnak tűnhet: sokféle tőkeforma, különféle támrendszerek, és még annál is több metszési módszer létezik. Nem csoda, hogy sok hobbikertész inkább hagyja szabadon nőni a szőlőt úgy, ahogy akar. Pedig érdemes egy kis odafigyelést és energiát fordítani rá.
Néhány alapszabály betartásával csodásan alakítható, termő és dekoratív szőlőtőkénk lehet – akár egy pergolán vagy házfalon is!
Szőlőmetszés aranyszabályai, ezeket mindenképp tudnod kell!
Nem feltétlenül gond az, ha a szőlőtőke kissé szabadon nő, feltéve hogy:
- az első években legalább az alapvető alakító metszést elvégeztük,
- elegendő vízszintes, oldalirányú kar már létrejött a lugason,
- és a hajtások nem akadályozzák a fürtök egészségesen történő fejlődését.
A legtöbb hobbikertész olyan szőlőt szeretne, amely nemcsak árnyékot ad és díszít, hanem finom fürtökkel is hoz. Ehhez viszont a szőlőt laposabban, kiterítve kell nevelni, mint ahogy a borvidékeken szokásos. Az ilyen, pergolára vagy homlokzatra futtatott szőlő is bőven lehet termő – csak okosan kell megmetszeni.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
Alapfogalmak egyszerűen
Tekintsünk át néhány alapfogalmat, mielőtt részletekbe menően kezdünk el tájékozódni.
- Szálvessző: hosszabb, 8–12 rügyre visszametszett vessző.
- Hosszúcsap: közepes hosszúságú, 5–7 rügyes vessző.
- Rövidcsap: 2–3 rügyre vágott vessző.
- Levelezés: érés idején eltávolítjuk a fürtök körüli leveleket, hogy több fény és levegő jusson a bogyókhoz.
- Hajtásválogatás: tavasszal, a kihajtás után csak 3–4 jól fejlett hajtást hagyjunk meg termőcsaponként. Ez segít a terméshozásra koncentrálni a növényt, nem a túlburjánzó lombra.
- Kordon: egy olyan támrendszer, amely vízszintes és/vagy függőleges karokat tart.
- Csonkázás / tetejezés: virágzás után a hajtásokat az utolsó fürt után hagyjunk meg kb. tíz levéllel, a többit vágjuk vissza.
- Kötözés: a nem kapaszkodó hajtásokat igazítsuk és rögzítsük a kívánt irányba – akár átbújtatva, akár rafiával vagy hajlékony huzallal.
Alakító és termő metszés – na, de mikor melyik kell?
- Az alakító metszés a fiatal tőke formáját határozza meg, főleg a többéves fás részek alakításával.
- A termő metszés már a termő szakaszban fontos, és az egyéves hajtások hosszát, számát szabályozza – ezek hozzák a fürtöket.
Tipp: A szőlő nagyon jól tud alkalmazkodni – akár féloldalasan is jól fejlődik, ha úgy alakítod. Nyugodtan neveld a hely adottságai szerint, csak bátran használd a metszőollót!
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
Szellős lomb = egészséges fürtök
A metszés nem csak a forma miatt jelentős. A jó lombszellőzés az egészséges, szép fürtök egyik kulcsa.
Így csináld:
- Virágzás után kurtítsd vissza a hajtásokat, úgy, hogy az utolsó fürt után 7–10 levél maradjon.
- Az első csonkázást követően, 1–2 héten belül ritkítsd meg a fürtök körüli lombozatot.
- A szüretig hátralévő hetekben többször is ismételd meg a csonkázást, hogy a növény ne a zöld részek növesztésére pazarolja az energiát.
- A szellősebb lomb segíti a fürtök gyorsabb száradását eső után, így csökkenti a rothadás esélyét, és több napfényt kapnak a bogyók.
Vigyázat: a levelezést ne vidd túlzásba – ha túl sok levél hiányzik előfordulhat, hogy a tűző nap megperzselheti a bogyókat!
Egyensúly a növényen belül – még egy jó tanács
Nyáron, érés idején főként az idősebb leveleket javasolt eltávolítani a fürtök körül. Ezek már több cukrot használnak el éjszaka, mint amennyit nappal termelnek, így gyengítik a fürtök fejlődését. Általánosságban hajtásonként 8–10 levél bőven elég ahhoz, hogy kellően táplálják a fürtöket.
Ajánló: Csak kövesd ezt az egyszerű lépést, és a vitorlavirágod úgy fog virágozni, mint még soha