Kelt rétes zsírral, ahogy régen csinálták
Vannak receptek, amiknél nem az a kérdés, sikerül-e, hanem az, hogy van-e időnk megcsinálni. A kelt rétes sajnos ilyen. Ha jól csinálod, akkor olyan állagot és ízt ad, amit máshogy nem nagyon lehet elérni.
Ez a változat egy régi, sokszor kipróbált házi recept, ahol a mozdulatok legalább annyira számítanak, mint az alapanyagok. Aki látott már ilyet készülni, tudja, hogy itt a tészta nem siet, és a készítője sem. A „kőtt rétes” nem mutatvány, inkább egy nyugodt délután eredménye.
Hozzávalók
A tésztához
- 1,5 kg liszt
- 4 db egész tojás
- 7,5 dkg friss élesztő
- 2 evőkanál hideg zsír
- kevés langyos víz az élesztő felfuttatásához
- 1 evőkanál cukor az élesztőhöz
- sós langyos víz a dagasztáshoz
A töltelékhez
- cukros mák
- olvasztott zsír
- kb. 1,5 liter tejföl
- tojás a tejfölhöz
- cukor ízlés szerint
A kenéshez
- hideg zsír
- tejföl a sütés előtti kenéshez
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
A tészta akkor jó, ha nem fázik meg
Az élesztőt kevés langyos vízben, egy kanál cukorral felfuttatjuk. A lisztet tálba tesszük, hozzáadjuk a tojásokat, a hideg zsírt és a felfutott élesztőt, majd sós langyos vízzel rétesállagú tésztává gyúrjuk. Nem kemény, nem lágy, inkább engedelmes. Annyi só kell bele, hogy ne legyen ízetlen, de ne is uralja az ízt.
Alapos dagasztás után a tésztát rövid ideig pihentetjük, majd négy egyforma cipóra osztjuk. Mindegyiket vastagon megkenjük hideg zsírral, hogy ne száradjon ki. Ezután meleg helyen kelesztjük addig, amíg jól nyújtható nem lesz. A hőmérséklet itt fontosabb, mint az idő: ha a tészta megfázik, szakadni fog, és nem lehet szépen húzni.
Nyújtás abroszon, ahogy illik
A megkelt cipókat abroszon nyújtjuk. Először kézzel, majd óvatos húzással, amennyire csak lehet. A cél az, hogy szinte hártyavékony legyen, de ne szakadjon. Ez nem sietség kérdése, inkább figyelemé. A tészta jelzi, meddig enged.
Amikor kész, meghintjük cukros mákkal, majd bőségesen meglocsoljuk olvasztott zsírral. Erre kerül a tejföl, amelyet előzőleg tojással és cukorral kevertünk ki ízlés szerint. Nem kell spórolni vele, ez adja meg a rétes szaftosságát és tartását.
Feltekerés, vágás, tepsibe rendezés
A rétest az abrosz segítségével felgörgetjük. Nem dobjuk, mint a húzott rétest, mert ez még kelni fog. Amikor fel van tekerve, egy fedő vagy lapos eszköz segítségével méretre vágjuk, majd tepsibe tesszük.
A tepsiben minden szálat körbekenünk zsírral, próbálva közéjük is juttatni belőle, hogy ne száradjanak ki és ne ragadjanak össze. Itt még egyszer hagyjuk kelni, amíg szépen meg nem indulnak. Sütés előtt a tetejüket is megkenjük a maradék tejföllel.
Sütés és az a bizonyos illat
A sütő 180 fokos legyen. A rétesek nagyjából 30–40 perc alatt sülnek szép barnára. Nem kell forgatni, nem kell kapkodni. Amikor kész, az illata előbb ér oda, mint maga a látvány.
Ez az a sütemény, amit nem lehet siettetni, és nem is érdemes. A kelt rétes nem akar alkalmazkodni a rohanáshoz. Megvárja, amíg figyelmet kap, és amikor végre asztalra kerül, pontosan ezért esik jól. Nem csak enni, hanem tudni is, hogy így készült.
Ajánló: Kilószámra esszük, mégis ez az egyik legszennyezettebb gyümölcs a boltokban
