A padlófűtés a mai modern otthonok egyik alapfelszereltségnek számít, mert kimondottan kényelmes megoldás. Amellett, hogy kellemes meleget ad alulról, jelentősen növeli a komfortérzetünket is. Azonban sokunkban felmerül a kérdés, hogy a magas energiaárak mellett nem lenne-e érdemes éjszakára egyszerűen kikapcsolni, hogy ezzel is spóroljunk, A megkérdezett szakértők szerint azonban ez egyáltalán nem jó ötlet, el is mondjuk miért!
A padlófűtés „lassú” rendszer
Köztudott, hogy hálószobában ideális esetben alacsonyabb hőmérséklet ajánlott, mint a nappaliban. A túlfűtött helyiségben nehezebb elaludni, és vastag paplan alatt nincs is szükség 19 °C-nál magasabb hőmérsékletre. Első ránézésre logikusnak tűnhet, hogy ha alszunk, nincs szükség a meleg padlóra, tehát kapcsoljuk ki. A probléma azonban az, hogy a padlófűtés nem úgy működik, mint egy radiátor.
Nagyon nagy a hőtehetetlensége. Ha kikapcsoljuk, lassan hűl ki viszont amikor újra bekapcsoljuk, rengeteg energiára van szüksége, hogy ismét felmelegedjen. Sok esetben több energiát fogyaszt a rendszer újraindítása, mint amennyit azzal spórolnánk, ha egész éjszaka alacsonyabb hőfokon folyamatosan működne. Ez különösen igaz a vizes (melegvizes) padlófűtésre, amely jelentős hőtároló tömeggel rendelkezik. Az elektromos rendszer gyorsabban hűl, de az újraindítás ott is jelentős áramfelvétellel jár.
A szakértők ezt gyakran a fagyasztóhoz hasonlítják: folyamatos működés mellett egyenletesen fogyaszt. Ha azonban teljesen leolvasztjuk és újraindítjuk, a kompresszor csúcsteljesítményen indul, és rövid idő alatt annyi energiát használhat el, mint normál üzemmódban egy egész nap alatt.
Mennyire szabad visszavenni a hőmérsékletet?
Általános szabály, hogy a padlófűtést nem érdemes 2 °C-nál nagyobb mértékben lejjebb állítani. A teljes kikapcsolás a legtöbb modern, jól szigetelt házban nem hoz valódi megtakarítást, sőt, akár növelheti is a számlát. Természetesen nem minden épület egyforma. Régebbi, rosszul szigetelt házakban ahol eleve nagyobb a hőveszteség előfordulhat, hogy a fűtés időszakos leállítása érezhetőbb megtakarítást eredményez.
Az energetikai szakértők szerint a legnagyobb különbség a könnyűszerkezetes épületeknél tapasztalható (például tetőtéri beépítések, faházak, hétvégi házak esetében). Ezek kevésbé tárolják a hőt, így a fűtés szüneteltetése gyorsabban érezteti hatását. A nagy tömegű, „nehéz” szerkezetű épületeknél viszont a hőfelhalmozás miatt az időszakos lekapcsolás kevésbé hatékony. Modern, jól szigetelt házakban az éjszakai teljes kikapcsolás jellemzően nem éri meg.
Ideális hőmérséklet nappal és éjszaka
Ez azonban nem jelenti azt, hogy éjszaka túl kell fűteni a lakást. A megoldás nem a kikapcsolás, hanem az enyhe visszaszabályozás.Szakértők szerint a padlófűtést éjszakára érdemes körülbelül 18 °C-ra állítani, reggel pedig 20 °C-ra emelni. Amikor napközben nem tartózkodunk otthon, ismét visszavehető 1–2 fokkal. A nagyobb hőingadozás viszont nem ajánlott, mert a rendszer lassan reagál, és az extrém változtatások többletfogyasztást okozhatnak. A radiátorok ezzel szemben gyorsabban reagálnak, ezért azoknál rugalmasabban lehet állítani a hőmérsékletet. Például éjszakára 16 °C-ra csökkentve, padlófűtéssel kombinálva kellemes alvási környezet alakítható ki. Nappal pedig 21 °C körüli beállítás biztosíthat komfortos meleget.
Hol lehet igazán spórolni?
Ha a cél az energiatakarékosság, a szakértők inkább a radiátorok hőmérsékletének csökkentését javasolják. Általános tapasztalat, hogy 1 °C-os csökkentés akár 6%-kal is mérsékelheti a fűtési költségeket. Padlófűtés esetében viszont ez az arányosság nem ilyen egyértelmű. A túlzott visszahűtés vagy a teljes kikapcsolás modern épületekben gyakran nem hoz megtakarítást, sőt, a rendszer újrafelfűtése miatt még többe is kerülhet.
Összességében tehát a legjobb stratégia nem a drasztikus lekapcsolás, hanem az átgondolt, mérsékelt hőmérséklet-szabályozás. Így nemcsak spórolhatunk, hanem a komfortérzetünk is megmarad, és reggel sem kell hideg padlóra lépnünk.