Ez a tepsis tarja mindig szaftos marad
Előfordulnak olyan ebédek, amik nem tervezéssel indulnak, hanem egy gyors körbenézéssel a hűtőben. Amikor az ember nem akar boltba menni, csak összedobni valamit abból, ami épp kéznél van. Ilyen ez a tepsis tarja is.
Ez a tepsis tarja is ilyen. Nincs benne semmi különleges, mégis minden a helyére kerül. A hús szaftos marad, a hagyma szinte krémesre sül alatta, a burgonya pedig magába szívja az összes ízt. Az egész együtt készül, egy tepsiben, kevés macerával.
Olyan fogás, amit hétköznap is jó elővenni, de hétvégén sem érezzük kompromisszumnak.
Hozzávalók
A húshoz
- 60 dkg sertéstarja, másfél két centi vastag szeletekre vágva
- 1,5 dl natúr görögjoghurt
- 2 evőkanál olívaolaj
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 teáskanál füstölt fűszerpaprika
- 1 teáskanál szárított oregánó
- 1 teáskanál szárított snidling
- Só és frissen őrölt tarka bors
A zöldségágyhoz
- 2 nagy fej vöröshagyma
- 5–6 nagyobb burgonya
- 1 teáskanál édes fűszerpaprika
- 1 mokkáskanál őrölt fűszerkömény
- 2 evőkanál olívaolaj
- Zöld paprika
- Paradicsom
- Só és frissen őrölt bors
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
A pácolás nem kötelező, de sokat ad hozzá
A tarját alaposan megmosom, papírtörlővel szárazra törlöm, majd az inas részeknél finoman bemetszem. Ez nem látványos lépés, de segít abban, hogy a hús sütés közben ne pöndörödjön fel.
A joghurtot egy tálba teszem, hozzáadom az olívaolajat, a reszelt fokhagymát és a fűszereket. Sózom, borsozom, majd alaposan elkeverem. A hússzeleteket egyenként bekenem a páccal, lefedem, és legalább fél órára félreteszem. Ha van idő, akár egy éjszakát is elbír a hűtőben, csak jót tesz neki.
A joghurt nem tolakodó, nem savanyít, inkább segít abban, hogy a tarja sütés után is szaftos maradjon.
A zöldségek nem köretként viselkednek
A burgonyát meghámozom, vastagabb szeletekre vágom, majd egy tálban összeforgatom sóval, borssal, olívaolajjal, fűszerpaprikával és őrölt köménnyel. Nem sajnálom az időt erre a lépésre, fontos, hogy minden darab kapjon az ízesítésből.
A vöröshagymát megtisztítom, majd vastagabb karikákra vágom. Nem aprítom túl, mert itt nem eltűnni kell, hanem alátámasztani a húst. Sütés közben megpuhul, édessé válik, és szinte szószként működik.
A zöld paprika és a paradicsom később kerül elő, inkább frissességet adnak, mint hangsúlyt.
Egy tepsi, amiben minden a helyére kerül
Egy nagyobb tepsit sütőpapírral bélelek. A burgonyát a tepsi szélein rendezem el, középre kerülnek a hagymakarikák. Erre fektetem rá a pácolt tarjákat, majd a hús tetején elosztom a felszeletelt paprikát és paradicsomot.
Az egészet befedem egy enyhén benedvesített sütőpapírral, és kétszáz fokra előmelegített sütőbe teszem. Alsó felső sütésen nagyjából negyvenöt ötven perc alatt minden megpuhul. Ilyenkor még nincs pirult felület, de az illatok már megérkeznek a konyhába.
Ezután leveszem a fedést, és további tíz tizenöt percig sütöm, amíg a hús és a burgonya is szép színt kap.
Tálaláskor már nincs mit magyarázni
Ez az étel nem igényel külön köretet. Friss salátával vagy savanyúsággal a legjobb, attól függően, mihez van kedvünk. A tepsiből kiszedve minden együtt marad, nem esik szét, nem szárad ki.
A tepsis tarja hagymaágyon tipikusan az a fogás, amit nem kell túlgondolni. Abból készül, ami otthon van, mégis olyan ebéd lesz belőle, amire később is jó szívvel emlékszünk vissza. Olyan, amit legközelebb már szándékosan is így akarunk elkészíteni.
Ajánló: Nagyi titka télen is bevált: ettől nem fog repedezni a kezed, bármilyen hideg is jön
