A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, hogy mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven keresztül bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg körülbelül 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.
A Bankmonitor számítása szerint ez az összeg csak kevéssel marad el a 2026 májusában mért, 436 ezer forintos nettó mediánbértől.
A nyugdíj idővel egyre kevesebbet érhet a bérekhez képest
A 389 440 forintos állami nyugdíj jelenleg nem tűnik alacsonynak a mediánbérhez viszonyítva. Hosszabb távon azonban jelentős különbség alakulhat ki az aktív dolgozók és a nyugdíjasok jövedelme között.
Ennek oka, hogy míg a bérek növekedését az infláció mellett a gazdasági teljesítmény és a termelékenység javulása is hajthatja, addig a nyugdíjak emelése alapvetően az infláció alakulását követi.
Az idősek fokozatosan lemaradhatnak
Amennyiben a bérek az inflációnál gyorsabban emelkednek, az aktív dolgozók reáljövedelme növekedhet, miközben a nyugdíjasok anyagi helyzete lényegében változatlan marad.
Ez azt eredményezheti, hogy az idősek fokozatosan lemaradnak a társadalmi átlaghoz képest. Olyan termékek és szolgáltatások is nehezebben elérhetővé válhatnak számukra, amelyek korábban még természetes kiadásnak számítottak.
A cikk folytatásáért nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
Korábban nemcsak az inflációhoz igazították a nyugdíjakat
A szakértők szerint a nyugdíjak és a bérek közötti különbséget mérsékelhetné a vegyes indexálás. Ez a módszer az infláció mellett részben a keresetek növekedését is figyelembe venné.
Magyarországon korábban már alkalmaztak ilyen rendszert. Az úgynevezett svájci indexálás 50–50 százalékos arányban számolt az inflációval és a nettó keresetek emelkedésével.
Egyre szélesebbre nyílik a demográfiai olló
Magyarországon jelenleg 100 fiatalra körülbelül 150 idős ember jut, míg az 1980-as években ez az arány még nagyjából 100 fiatalra 60 idős volt.
Ez komoly kihívást jelent a nyugdíjrendszer számára, mivel a jelenlegi nyugdíjakat nagyrészt az aktív dolgozók befizetéseiből finanszírozzák.
Egyre nagyobb teher hárulhat az aktív dolgozókra
Ha egyre kevesebb munkavállalóra jut egyre több nyugdíjas, nőhet az aktív keresőkre háruló teher. Hosszabb távon ez akár a nyugdíjkorhatár emelését, a befizetések növelését vagy a nyugdíjak visszafogottabb emelését is szükségessé teheti.
A mostani számítás tehát jól mutatja, hogy negyven év átlagbéres munkaviszony után jelenleg viszonylag magas nyugdíjra lehet számítani, ugyanakkor az ellátás vásárlóereje a jövőben egyre inkább elmaradhat az aktív keresők jövedelmétől.
via divany