A frissen felesküdött Bóna Szabolcs agrárminiszter a vásárhelyi állatkiállításon árulta el, hogy nagyon gyorsan elindítják Lázár János alapítványosított agrárcégének, a bekebelezett állami vállalatok és a szintén alájuk söpört börtönföldek felülvizsgálatát – írja a Szeged.hu nyomán a 24.hu
Gyors és átfogó vizsgálatot jelentett be az új agrárminiszter a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t ingyenesen megszerző Jövő Nemzedék Földje Alapítványnál, amelynek kuratóriumi elnöke a korábbi építési és közlekedési miniszter, Lázár János.
Az alapítványhoz került állami cégek működését is áttekintik, köztük a közeli állatifehérje-feldolgozó ATEV Zrt.-ét is. Bóna Szabolcs az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján arról beszélt Hódmezővásárhelyen, hogy a vállalat olyan szolgáltatást nyújt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára, amely gyakorlatilag nélkülözhetetlen, ezért alapvetően nonprofit szemlélettel kellene működnie.
Az ATEV ennek ellenére évről évre milliárdos profitot termelt. Bóna Szabolcs szerint pedig az osztalékként kivett pénzeket nagy eséllyel politikai kampányokra fordíthatták.
Vizsgálják azt a március végi kormányhatározatot is, amely jelentős közvagyon feletti kezelési jogot adott Lázár alapítványának. Az összesen 1374 ingatlant tartalmazó csomagban olyan földek is vannak, amelyeket négy állami büntetés-végrehajtási agrárcég használ.
A közös gazdálkodási formákat erősítenék
A politikus kitért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működésére is. Szerinte az eredetileg szakmai érdekképviseletnek létrehozott szervezet az Orbán-kormány idején sokszor politikai propagandát közvetített. Hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt nem akarja átvenni a kamarát, inkább politikamentessé tenné azt.
Az agrárminiszter arról is beszélt, hogy akár a vízhiányról, akár a kamarák átalakításáról van szó, a gazdák aktív részvétele nélkül nem lehet valódi előrelépést elérni. Úgy fogalmazott: a piaci versenyben csak együttműködéssel lehet sikeresnek maradni, akár egymással, akár egy feldolgozó köré szerveződve.
Szerinte az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb problémája az volt, hogy nagyon kevés ilyen együttműködés jött létre, pedig ezek nélkül a kisebb gazdaságok könnyen versenyképtelenné válhatnak. Úgy látja, a MAGOSZ és a Fidesz földtulajdon-központú, egyéni szemlélete nem segítette a közös szerveződések kialakulását.
A jövőben ezt új szabályozásokkal, valamint eltérő támogatási és ösztönző rendszerekkel próbálnák elősegíteni.
Forrás: 24.hu