Elárulom a titkot: ettől lesz a kakaspörkölt szaftos és omlós
Klasszikus, otthonos, és tele van azokkal az ízekkel, amiket gyerekkoromban a nagymamám konyhájából ismertem. Egy kis türelem kell hozzá, de az eredmény minden percet megér: omlós hús, sűrű szaft, és az az illat, ami betölti az egész házat.
Hozzávalók:
- 2,5 kg háztáji kakas (egész, feldarabolva)
- 3 nagy fej vöröshagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- 2 evőkanál sertészsír vagy mangalicazsír
- 3 evőkanál fűszerpaprika
- 2 db paradicsom
- 1 db zöldpaprika
- 2 db babérlevél
- 2 dl száraz vörösbor (vagy víz)
- 2 teáskanál só (vagy ízlés szerint)
- fekete bors ízlés szerint
- 3 teáskanál zsálya (opcionális)
- 1 csokor kakukkfű (opcionális)
- 1 teáskanál őrölt kömény (opcionális)
A tálaláshoz:
- galuska vagy túrós csusza
A cikk folytatásáért, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
Elkészítés
Először is fogom az egész háztáji kakast – ez fontos, mert az igazi, házi kakas húsa adja meg a pörkölt ízét. Megtisztítom, feldarabolom: a mellét ketté, a combokat félbe, a szárnyakat pedig egészben hagyom. Közben egy nagy, vastag falú lábasban felhevítem a zsírt, és hozzáadom a finomra aprított vöröshagymát. Lassan, türelmesen pirítom, míg szinte krémesre nem fő – ez adja a pörkölt alapját, ezért nem érdemes sietni vele.
Amikor a hagyma szépen megpuhult, lehúzom a lábast a tűzről, belekeverem a fűszerpaprikát, majd gyorsan hozzáadom a feldarabolt kakast, hogy ne égjen meg a paprika. Ezután mehet bele az aprított fokhagyma, a kockázott paradicsom és zöldpaprika, a só, a bors, a babérlevél, és ha van otthon, egy csipet zsálya, kakukkfű és őrölt kömény is. Ezek csak még karakteresebbé teszik a szaftot.
Felöntöm körülbelül 2 dl vízzel, lefedem, és lassú tűzön, türelmesen főzöm. A kakas húsa keményebb, mint a csirkéé, így idő kell neki – legalább 3–4 óra, de ha jó minőségű házi húst használsz, az íze minden percet meghálál. A főzés felénél beleöntök 2 dl vörösbort, ami mélyíti az ízeket és selymesebbé teszi a szaftot. Közben csak időnként rázogatom az edényt – keverni nem nagyon szoktam, hogy a hús szépen egyben maradjon.
Akkor jó, amikor a hús szinte leválik a csontról, és a szaft besűrűsödik, mélyvörös, illatos lesz. Ilyenkor már csak a köret hiányzik: nálunk ez legtöbbször friss, házi galuska, de néha túrós csuszával is tálalom – mindkettő tökéletesen felveszi a szaftot.
Amikor a pörköltet az asztalra teszem, mindig ugyanaz a reakció: csend lesz, csak a kanalak és villák zaja hallatszik. És ez a legjobb visszajelzés, amit egy házi szakács kaphat.
Ez is érdekelhet:
Ezt ki kell próbálnod: liszt nélküli palacsinta, ami után mindenki receptet kér majd
Így készül a falusias sütőtökpüré, ami az egyik kedvencem, amit a nagymamámtól tanultam