A 100 éves családi recept, amitől még a tányért is fényesre nyalják a gyerekek
Vannak sütemények, amelyekhez elég egy illat, és máris eszünkbe jut egy régi konyha, egy vasárnapi ebéd vagy egy hűvösebb délután. Az almás palacsinta sokaknál ilyen. Egyszerű, mégis van benne valami, ami miatt újra és újra előkerül.
Nem csak ősszel működik, bár kétségtelen, hogy a fahéj és az alma párosa ilyenkor esik a legjobban. Egy gyors reggelihez ugyanúgy illik, mint egy ebéd utáni desszerthez, és gyakran az a tapasztalat, hogy mire kihűlne, már alig marad belőle.
Egy régi kedvenc mai konyhában
Az almás palacsinta sok háztartásban ismert, még ha nem is mindig ugyanúgy készül. Van, ahol vékonyabb tésztába töltik, máshol inkább a sűrűbb, amerikai palacsintára emlékeztető változat terjedt el.
Ez a verzió inkább az utóbbihoz áll közelebb. Kicsit vastagabb, puhább, és az alma miatt szaftosabb is. Sokan azért szeretik, mert nem igényel különösebb gyakorlatot, mégis látványos és laktató.
Hozzávalók
- 1 nagyobb alma
- 1 tojás
- 15 dkg görög joghurt
- 2 evőkanál olaj
- 2 evőkanál cukor
- 1 teáskanál vaníliakivonat
- 20 dkg liszt
- 1 csipet só
- 1 csomag sütőpor
- 1 teáskanál fahéj
Elkészítés
Az alma előkészítésével érdemes kezdeni. Meghámozva, nagy lyukú reszelőn lereszelve adja meg azt az állagot, amitől a palacsinta belül kissé szaftos marad. Érdemes félretenni, amíg a többi alapanyag elkészül.
Egy tálban a tojást a joghurttal, az olajjal, a cukorral és a vaníliával keverjük össze. Nem kell túlkomplikálni, egy kézi habverő bőven elég hozzá. A száraz hozzávalók külön tálba kerülnek, majd a kettőt összeöntve áll össze a tészta.
A végén jön hozzá a reszelt alma. Ettől lesz igazán karaktere az egésznek, és ettől marad puha még akkor is, amikor már nem frissen kerül az asztalra.
Egy enyhén kiolajozott serpenyőben, kisebb adagokban érdemes sütni. Nem kell túl nagyra hagyni őket, így könnyebb forgatni, és egyenletesebben is sülnek át. Pár perc oldalanként általában elegendő.
Ízlés szerint továbbgondolva
Az elkészült palacsinta már önmagában is megállja a helyét, de sokan szeretik egy kicsit tovább alakítani. Fahéjas porcukorral megszórva klasszikus, de jól működik krémekkel vagy akár csokoládés feltéttel is.
Akadnak, akik különböző lisztekkel kísérleteznek, például zabpehelyliszttel vagy rizsliszttel, mások a tejtermékeket cserélik le növényi alternatívára. Ezek inkább lehetőségek, mint kötelező elemek, a lényeg, hogy a végeredmény a saját ízlésünkhöz igazodjon.
Van benne valami megnyugtató, amikor egy ilyen egyszerű étel kerül az asztalra. Nem kell hozzá külön alkalom, mégis könnyen azzá válik.
Ajánló: Ez a gyönyörű tengerpart hét órányi autóútra van, a magyarok mégsem járnak ide