Mi lenne, ha a házad nemcsak megtartaná a meleget, hanem aktívan hozzá is járulna a fűtéshez? Német és osztrák szakemberek egy olyan új szigetelési megoldással álltak elő, amely télen képes „dolgozni” a komfortodért. Az innovatív anyag nem csupán energiát takarít meg, hanem forradalmasíthatja az otthonok hőgazdálkodását is. Megmutatjuk, hogyan működik az új technológia, és miért beszél róla egész Európa.
A hagyományos hőszigetelés úgy működik, akár csak egy bundás télikabát: bent tartja a meleget, de önmagában nem termel hőt. Az osztrákok és a németek azonban másképp kezdtek gondolkodni, olyan homlokzati burkolatot fejlesztettek ki, amely nemcsak szigetel, hanem aktívan segít fűteni a házat.
A klasszikus szigetelés „becsomagolja” az épületet, de nem ad hozzá plusz energiát.
Ajánló: Így turbózd fel a paprikás krumplit, ettől lesz igazán szaftos és tartalmas
Nemcsak bent tartja a meleget, hanem be is engedi
Ha egy magyar háztulajdonos szigetelésen gondolkodik, általában a polisztirol és az ásványgyapot között vacillál. Esetleg szóba jöhet még a szalma vagy a kender. Ezek mind ugyanazt tudják: megakadályozzák, hogy a hő elszökjön.
Ausztriában és Németországban viszont egy egészen más megoldás született. Olyan anyagot fejlesztettek, amely egyfelől csökkenti a hőveszteséget, másfelől viszont átengedi a napsugarakat a fal felé. Így télen a nap felmelegíti az épület tartószerkezetét jellemzően beton vagy téglafalat, amely aztán ezt a hőt leadja a belső tér felé. A nap tehát kiegészítő hőforrássá válik.
Hogyan működik?
Az úgynevezett átlátszó (transzparens) hőszigetelő anyag, röviden TIM, első ránézésre futurisztikus üvegborításnak tűnik. Funkciója azonban jóval több puszta látványelemnél.
Speciális üvegkapillárisokból vagy méhsejtszerű szerkezetből áll, amelyek „vezetik” a napfényt a teherhordó falhoz. A szerkezet lényege, hogy a fényt csak bizonyos szögből engedi be.
Felmerülhet a kérdés: nem túl kockázatos üvegszerű burkolattal ellátni a házat? Télen talán működik az üvegházhatás, de nyáron nem forrósodik fel túlságosan az épület?
A trükk éppen a panel szerkezetében rejlik. A méhsejt alakú, keskeny üregek úgy vannak kialakítva, hogy az alacsonyan járó téli nap sugarait beengedjék, míg a magasabban álló nyári nap sugarai már nem jutnak be ugyanabban a szögben. Így a fal télen felmelegszik, nyáron viszont kevésbé hevül túl.
Nem mindegy, hova kerül
Ahhoz azonban, hogy ez a rendszer valóban működjön, már a tervezéskor számolni kell vele. Nem érdemes alkalmazni olyan területen, ahol télen alig süt a nap, vagy az épület északi oldalán, amely szinte egész évben árnyékban van.
A TIM-et általában déli tájolású homlokzatra szerelik, amelyet nem takarnak fák vagy más épületek. Emellett a nyári túlmelegedés elkerülésére gyakran kombinálják tetőkinyúlással, külső árnyékolóval vagy akár gépi szellőztetéssel is.
Bár az ötlet átgondolt, a rendszer összetett és a kiegészítő elemek tovább növelik a költségeket. Valószínűleg ezért sem terjedt el széles körben Magyarországon (és a régióban), ahol a legtöbben továbbra is a bevált, olcsó polisztirolt választják.
Ez is érdekelhet: GYORSÍTJA A FOGYÁST, ERŐSÍTI AZ IMMUNRENDSZERT. EGY DIETETIKUS SZERINT NAPI EGY POHÁR AZ IDEÁLIS SZOKÁS
Nálunk még ritkaság
Az átlátszó hőszigetelés nem olyan megoldás, amit egyszerűen megvásárolunk egy barkácsáruházban, és utólag felragasztunk a falra. Jelenleg inkább új építésű, főként passzívházaknál jöhet szóba, ahol a rendszert már a tervezés során beépítik a koncepcióba.
Ehhez olyan tervezőre és kivitelezőre van szükség, aki jártas ebben a technológiában ilyen szakembereket inkább Ausztriában és Németországban találni.
Érdekesség, hogy a transzparens hőszigetelés nem teljesen új találmány: már tíz évvel ezelőtt is írtak róla, mégsem vált széles körben ismertté. Úgy tűnik, egyelőre inkább kísérleti, energiatudatos projektekben alkalmazzák, ahol a beruházók hajlandók többet fizetni az innovatív megoldásokért.
Nem kizárt azonban, hogy a jövőben a napelemekhez hasonlóan ez a technológia is olcsóbbá és elérhetőbbé válik. Hogy egyszer a „meleget termelő szigetelés” általános megoldássá válik-e az új építkezéseknél, azt egyelőre nehéz megjósolni.