A legtöbben teljesen elrontják a zabkását, pedig csak két dolgon múlik minden
A zabkása az egyik legnépszerűbb reggeli lett az elmúlt években. Gyors, laktató, és első ránézésre nehéz mellényúlni vele. Sokaknál mégis csalódás a vége: éhségérzet pár óra múlva vagy ingadozó energiaszint.
Pedig a zabkásával nincs baj. A gond inkább az, ahogyan készítjük. A klasszikus, „jó sok méz, egy marék dió, kis gyümölcs” típusú változat sokszor messze áll attól, amit egészséges reggelinek neveznénk.
Van két alapelv, amit érdemes szem előtt tartani. Nem bonyolultak, csak szokatlanok azoknak, akik évek óta ugyanúgy főzik a zabot.
Nem a zab típusa a legnagyobb kérdés
Sokan esküsznek a hegyi zabra, mások ódzkodnak az instant változattól. A valóság ennél árnyaltabb. A kevésbé feldolgozott zab valóban lassabban szívódik fel, de az instant zab sem ördögtől való, különösen érzékeny gyomrúaknál.
A döntő különbség nem a csomagoláson van, hanem a konyhában. Az számít, mennyi ideig főzzük, mivel öntjük fel, és mit teszünk mellé. A túlfőzött zab elveszti az állagát és a tápérték egy részét, a teljesen nyers zab pedig sokaknál puffadást, kellemetlen emésztési tüneteket okoz.
Sokan tapasztalatból jutnak el oda, hogy a legjobb megoldás az előre beáztatás. Ha a zabot előző este forró folyadékkal leöntjük, reggelre pont annyira puhul meg, amennyire kell.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
Fehérje nélkül nem lesz tartós energia
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a zabkása szinte kizárólag szénhidrátból áll. Így gyorsan megemeli a vércukorszintet, majd ugyanolyan gyorsan jön a visszaesés. Ennek eredménye a farkaséhség és a nassolás délelőtt.
A megoldás nem bonyolult, csak sokszor kimarad. A zab mellé kell egy valódi fehérjeforrás. Ez lehet alacsony zsírtartalmú tejtermék, natúr joghurt, túró vagy fehérjepor, attól függően, ki mit tolerál.
A diófélék és magvak jól hangzanak, de elsősorban zsírt és kalóriát adnak hozzá, nem elegendő fehérjét. Egy kevés belefér, de nem ezekre érdemes építeni a reggelit.
Az sem ideális, ha a zabkása csak vízzel készül. Így ugyan kalóriaszegény marad, de táplálkozás-élettanilag félkarú óriás lesz.
Az édesítés könnyen túlcsúszik
A másik aranyszabály az egyszerű cukrok visszafogása. Sok zabkása ott csúszik félre, hogy észrevétlenül desszertté válik. Méz, szirup, aszalt gyümölcs, mogyoróvaj egyszerre kerül bele, és máris eltűnik az egészséges jelleg.
Fontos kimondani, hogy a természetes cukor is cukor. A szervezet nem tesz különbséget a kanálból jövő fehér cukor és a mézből származó között, ha mennyiségről van szó.
A mértékletesség itt nem elvont tanács. Egy-egy evőkanál könnyen elszámolódik, és a reggeli végére jóval több energiát viszünk be, mint gondolnánk.
Amikor a zabkása tényleg jólesik
Az egészséges zabkása nem attól lesz jó, hogy „diétás”. Hanem attól, hogy hosszú ideig jóllakat, nem terheli meg az emésztést, és nem borítja fel a nap ritmusát már reggel.
Sokan akkor változtatnak a szokásaikon, amikor rájönnek, hogy nem a zab a hibás, hanem az arányok. Egy kis odafigyeléssel ugyanaz az étel egészen másképp működik a szervezetben.
És talán ez a legfontosabb: a reggeli nem büntetés. Ha jól van összerakva, nem kell utána számolgatni, magyarázkodni vagy kompenzálni. Egyszerűen csak működik.
Ajánló: Nagyi titka télen is bevált: ettől nem fog repedezni a kezed, bármilyen hideg is jön
